Századok – 1955

Tanulmányok - Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. I. 849

A KORMÁNY PARASZTP0L1TIKÁJA 1849-BEïï 889 A panaszok forrásainak felderítése után maguknak a panaszoknak az ismertetésére és osztályozására tér át Nagy József jelentése. Az általa felállított két nagy kategória közül az elsőbe a föld úrbéres vagy majorsági jellege körüli nézeteltéréseket sorolja, amelyek a földesurak részéről a robot és dézsma további követelésében és a kihányattatás vagy kibecsültetés alkalmazásában, a parasztok részéről pedig a szerződéses tartozások megtagadásában nyilvánulnak meg. A földesurak majorságinak tekintenek minden telket, amely nincs bent a Mária Terézia-féle összeírásban, viszont vannak esetek, hogy a parasztok nyilvánvalóan majorsági telkek után is megtagadják a szerződéses szolgáltatásokat, mert meg vannak győződve arról, hogy a márciusi törvény ezekre is érvényes. A panaszok másik kategóriájába számos községnek olyan természetű panaszai tartoznak, hogy »az uraságok részint úrbéri szabályozás útján, részint azon kívül, némelyeket közelebbi, másokat régibb időkben úrbéri haszonvételeikből, milyenek legelő és faizás, kiszorítottak«. Ε második csoportbeli panaszok azonban Nagy József szerint »nem olyan természetűek, hogy a megvizsgálás után következő intézkedésig veszélyesekké válhatnának«. Annál nagyobb figyelmet és sürgősebb intézkedést kívánnak azonban az első csoportba sorolt panaszok, »mert ezen megyében, hol igen sok elnépesedett és csekély birtokra szorított közbirtokosságok léteznek, a major ságiaknak követelt jobbágyok, zsellérek és lakók száma felette sokra rúg«, s a már eddig előterjesztett panaszokban »tekintélyes számmal vannak, de még többen készülnek panaszt tenni azok, kiknek állítólag részint József, részint Szentgyörgy napja határidőül tűzetett, hogy eddigi lakásukból kimozduljanak«. S Nagy Józsefnek is a honvédelem szempont ja ötlik legelőször a szemébe, amikor a földesurak magatartásának várható következményeire gondol. »Hogy pedig éppen a jelen időben — írja tovább jelentésében — az ellenségtől zaklatott haza a nép jóindulatában s hazaszeretetében találja reményének legjelentékenyebb támaszát : és éppen Szatmár megyében, melynek szomszédságában lévő Erdély az elégületlenség és értetlenség miatt könnyen elcsábíthatott nép dühének borzasztó színhelyévé vált, rögtön ezerek legyenek földönfutóvá és az elkeseredésnek átengedtetve a szomszédban dühöngő politikai ragálynak elharapódzására előkészíttessenek, azt, miután a hon jólléte legfőbb törvény, a közbéke és jóllét tekintetéből még akkor se lehetne elnézni, ha a kibecsültetéseket mindenütt valóban törvényes alapra lehetne is fektetni, annyival kevésbé lehet pedig éppen Szatmár megyében, mivel itt a fentebb elősorolt okok miatt az iránt, hogy a kibecsülni kívánók követelése törvényes okokkal támogattathatik, igen alapos kétség forog fent.« De Nagy József nem elégedett meg azzal, hogy elvben kételyeit fejezte ki a-birtokosok igényeinek törvényessége iránt és a parasztok oldalára állt. Mint jelentésében írja, a hozzá beérkezett panaszokat kiadta az érintett birtokosoknak s választlkat »a dolognak épségben tartása mellett«, tehát a paraszt háborítatlanságának biztosításával rendelte beadatni. Olyan híreket kapott azonban, hogy a panaszok igazi áradata még csak ezután fog megindulni, s ezért azt a meggyőződését juttatta kifejezésre, hogy amit eddig tett, az a »bajt csak feltarthatja, de el nem háríthatja, hanem annak megszüntetésére hatályosabb, egyszersmind olyan szabályok szükségesek, melyek hasonló esetben nias megyei panaszokra is alkalmazhatók legyenek«. Egy ilyen szabályrendeletnék, amelynek elvei az egész ország területére érvényesek lehetnének, Nagy József szerint az alábbi pontokat kellene tartalmaznia :