Századok – 1955
Tanulmányok - Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. I. 849
A KORMAX V Ρ ARASZ Τ Ρ Ο LI ΤΙ Κ Ä JA 1849-BEN 863 területében alkalmazható kisajátítás eszméjére« való hivatkozással hozzányúlt a kormány és az országgyűlés által olyan gondosan óvott »tulajdon« elvéhez is. Jelentős lett volna a rendelet nyilvánosságra kerülése azért is, mert hosszú hallgatás után újból említést tett az úrbéri maradványok felszámolásának szükségességéről és bevezetésében a kormány és a törvényhozás nevében mintegy kötelezettséget vállalt arra, hogy »azon viszonyokat, mellyek szolgaságra mutató hűbérnek színét viselik, megszüntetni kívánja«, Nem hagyható figyelmen kívül a rendelettel kapcsolatban az sem, hogy szerzője világosan látja a honvédelmi érdekek és a parasztk érdés kapcsolatát, amikor országos méretekben is az önvédelmi harc érdekeit veszélyeztetőnek bélyegez minden olyan cselekedetet, amely a parasztság hangulatának romlásához járul hozzá. Igaz, hogy ezen a téren a rendelet nem jut el a parasztság egyéb igényei kielégítésének a kilátásba helyezéséig, azonban parasztvédő és földesúrellenes jellege így is, a törvényszabta határokhoz való ragaszkodás ellenére is elvitathatatlan, annak a körülménynek pedig, hogy mind a 2., mind a 3. pontjában célzás történik a nem úrbéres földek esetleges állami megváltására is, kétségtelenül jó hatása lett volna a majorsági és szerződéses jobbágyok óriási tömegének hangulatára. A Nagy Károly által előterjesztett rendelet azonban ekkor, februárban nem került kiadásra. A javaslat elsüllyedt a Honvédelmi Bizottmány irattárában ; Kossuth szeme ezekben a napokban már a koncentráció előtt álló hadseregen függött, a hosszú téli hfctek páratlan erőfeszítéseinek gyümölcsét készült learatni s a diadalmas visszavágás előkészületei közben nem tudta, de talán nem is akarta ezt, a birtokos osztály szempontjából annyira kényes kérdést elővenni. Függőben hagyta az Igazságügymimsztérium javaslatát, nem gondolt arra, hogy ez a szerény tartalmú intézkedés is milyen kedvező hatást váltott volna ki a háború terheit elsősorban hordozó paraszti tömegekből. A jó alkalom kihasználatlanul maradt, Kossuth megelégedett a baj helyi, tüneti kezelésével, amikor úgy vélte, hogy a Nagy Józsefnek adott utasítás orvosolni fogja a legsúlyosabb bajokat. Látni fogjuk, hogy Nagy József munkája valóban eredményes volt, de ez. elsősorban annak volt köszönhető, hogy kormánybiztosi munkásságában külön rendelet nélkül is a Nagy Károly által megfogalmazott elveket igyekezett alkalmazni.23 A legnyugtalanítóbb kérdések országos megoldása azonban elodázódott, s a mulasztásból származó sérelmek tovább mérgezték a parasztság hangulatát. Április végén, amikor végre megjelent á Nagy Károly által sürgetett rendelkezés, már nem hozhatta meg a várt gyümölcsöket. Ami februárban elég lett volna, az április végén 'már kevésnek bizonyult : a parasztság akkor már a győzelem utánra vállalt kötelezvények beváltását várta el a kormánytól. Baloldali figyelmeztetés : Kléh István jelentése Pedig Kossuth más irányból is kapott figyelmeztetést ezekben a napokban arra, hogy törődjék többet a föld népének bajaival. Ez a figyelmeztetés baloldalról jött, azoknak a márciusi fiataloknak egyikétől, akik január közepén 23 Az Igazságügymimsztérium Nagy Károly utasítására február közepétől a saját hatáskörében is alkalmazza a Nagy Károly-féle javaslat legfontosabb elvét, azt, hogy a telek úrbéri jellegének kétséges volta esetén a paraszt a kérdés törvényes eldöntéséig birtokon belül marad. Ilyen értelmű utasítások szép számmal találhatók az úrbéri osztály fogalmazványai közt. (1849/115., 119., 120., 149. stb. sz.)
