Századok – 1955

Tanulmányok - Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. I. 849

A KORMA XV PARASZTP0LIT1KÁJA 1349-BEX 861 tervezetet küldött át az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, azzal a szándékkal, hogy a vitás úrbéri kérdésekben a törvényhozás várható rendelkezéséig olyan ideiglenes nyugalmi állapotot teremtsen, amely a parasztokat biztosítja a birtokosok jogtalan igényei vél szemben. A rendelettervezet kísérőiratában Nagy Károly rámutatott arra, hogy az országgyűléshez, a Honvédelmi Bizottmányhoz és az Igazságügyminisztériumhoz befutó úrbéri panaszok olyan rohamosan szaporodnak, »hogy lehetetlen azon gyanúra nem jönni, mikép honunk ellenségei minden módot és alkalmat felhasználnak az által is, hogy magány érdekek felzaklatása mellett a honpolgárokat kivált olly. helyeken, hol még eddig az eselszövényeiknek nem sikerült, egymás ellen felingereljék, nyugtalanságot elégedetlenséget idézzenek elő«. A baj orvoslását nagyon megnehezíti Nagy Károly szerint az, hogy »a törvényhozás illy kérdéseket határozólag eldönteni még eddig akadályozva volt, a többszöri tárgyalással pedig Reményeket ébresztett a népben, melyeknek valósítását az egyedül a földesurak törekvései által hiszi akadályozva lenni s e hite méginkább meggyőződéssé válik, midőn illynemű panaszaikra nézve a tulajdont sérteni s a fennálló törvényeken túlmenni nem lehetvén, annak értelmében elutasíttatnak — és míg világos törvény e részben is nem hozatik, elutasíttatniok kell«.Ideiglenes intézkedésekre van tehát szükség, mert »előre nem láthatni, mikor fog ez iránt a törvényhozás intézkedhetni, jelen viszonyokban pedig az álladalom érdeke, a honpolgárok közti egyetértés és békesség fenntartása sürgetőleg követeli, hogy illy, veszélyesebb következményekkel is fenyegető súrlódásoknak eleje vétessék«, s e célból terjeszti elő Nagy Károly a Honvédelmi Bizottmánynak azt a »minden hatóságoknak megküldendő ideiglenes rendelkezést«, amely »a közérdek tekintetében alkalmazható kisajátítás eszméjére« van alapozva és szerzőjének véleménye szerint alkalmas arra, hogy a további bajoknak elejét vegye. A rendelettervezet, amelynek az lett volna a hivatása, hogy a kormány parasztpolitikáját a szeptemberi holtpontról elmozdítsa, bevezetésében a kormánynak abból a szomorú tapasztalásából indult ki, »hogy az úrbéri tartozások megszűntével némely volt földesurak annál inkább kezdik igénybe venni, sőt tisztviselők segedelmével rövid úton eszközlött végrehajtással is részint erőszakolni teljesítését azon szolgálatoknak, melyekre magokat némely lakosok még a volt hűbéri viszonyok alapján, nem úrbéri birtok használatáért lekötelezték, részint birtokbóli elmozdítás rögtöni eszközlése mellett kizárólagos tulajdont követelni olly telkekben is, mellyekre nézve még tisztába hozva nincs, ha azok majorsági, vagy úrbéri természetűek legyenek-é? vagy ollyanok, mellyek minden közterhek viselése mellett régebben adózó kézen használtatván, továbbá is, minden eddig tett úri szolgálatok megszűntével, ugyanott hagyandók ?« A törvényhozás — mondja tovább a bevezetés — ezideig még a viszontagságos körülmények miatt nem tudott ebben a tárgyban intézkedni, »de miután a robot, dézsma s ezzel járult egyéb tartozások már eltöröltettek, eléggé nyilvánította ezáltal a törvényhozás abbeli szándékát, hogy minden más esetekben is azon viszonyokat, mellyek szolgaságra mutató hűbérnek színét viselik, megszüntetni kívánja«. Elvárta a törvényhozás mindenkitől azt, hogy addig is, míg ezt a szándékát törvénybe önti, a saját körében mindenki ennek a szándéknak a megvalósítását készíti elő békés megegyezésekkel, nem pedig akadályozni igyekszik »ingerültséget szülő szigorúbb követelések támasztásával«, nehogy »a minden körülményeket hazánk megrontására álnokul felhasználó ellenség innen is alkalmat vegyen,