Századok – 1955
Tanulmányok - Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. I. 849
A KORMÁNY PARASZTP0L1TIKÁJA 1849-BEïï 859 jobbágytelekért, hogy munka nélküli életük létalapját biztosítsák, s harcuk áltálában eredményes is volt addig, amíg a döntés a megyei hatóságok kezében volt. , Nagy Józseí küldetése : Nagy Károly első javaslata Az áldatlan helyzet orvoslására a kezdeményezés az Igazságügyminisztérium ideiglenes vezetőjétől, Nagy Károly miniszteri osztályfőnöktől indult ki. Nagy Károly régi harcosa volt az ellenzéknek s jellegzetes típusa az értelmiségivé átfejlődő haladó birtokos nemesnek. Mint Gömör megye főjegyzője, egyik vezetője volt a megyei ellenzéknek, az 1843/44-i országgyűlésen pedig a megye követeként erősítette az ellenzék táborát. Az első magyar felelős minisztérium megalakulásakor Deák Ferenc az Igazságügyminisztériumba hívta meg osztályfőnöknek, s amikor a kormányhivatalok Debrecenbe költöztek, a megcsappant létszámú Igazságügyminisztérium élére mint rangidős tisztviselő, Nagy Károly került. Az úrbéri kérdés rendezésére irányuló későbbi kezdeményezései alapján bizonyosra vehető, hogy ő volt az, aki február közepén felhívta Kossuth figyelmét a szatmári helyzetre és cselekvésre sürgette. Kossuth elhatározta, hogy kormánybiztos kiküldésével veszi elejét a visszaéléseknek és először a Szatmár megyei képviselőkkel tárgyalt, közülük akarta a kormánybiztost kiválasztani. A szatmári képviselők azonban nem merték vállalni, hogy az általuk nagyon is jól ismert darázsfészekbe belenyúljanak s javaslatukra Kossuth választása végül is Nagy Józsefre, Bihar megye ugrai kerületének képviselőjére esett.19 Nagy József birtoktalan nemesi családból származott, apja előbb gazdatiszt, majd Zsadányban községi jegyző volt. Vagyoni helyzete következtében egyedül az értelmiségi pályán remélhetett felemelkedést, ügyvédnek készült s mint jurátus volt jelen az 1825—27-i országgyűlésen. Mint ügyvéd az ellenzék oldalán vette ki részét a megye viharos reformkori harcaiból, hivatása területén pedig különösen az úrbéri perekben szerzett nagy jártasságot. Az első népképviseleti országgyűlésen hamarosan ismertté vált szaktudása, becsületes részrehajlatlansága révén, s Kossuth szemében alkalmasnak látszott arra, hogy a kényes és bonyolult feladatot kielégítően megoldja. Kossuth az elébe terjesztett ügyet a maga jellegzetes szemléletével rögtön kiemelte a földesúr és paraszt viszonyának szűk keretei közül s a nemzet önvédelmi harcának szemszögéből vette vizsgálat alá. A mód. ahogyan ezt tette, világosan megmutatta, hogy a jobbágyfelszabadításról korábban kialakult felfogásában nem történt változás : nem azért lép fel a földesúri \ önkényeskedések ellen, mert eleve meg van győződve a parasztok igazáról. ' hanem azért, mert jobbára román parasztokról van szó, s az alig megbékített Erdély szomszédságában, Bem hadjáratának kritikus szakaszában — a piski győzelem híre ekkor még nem érkezett meg Debrecenbe — végzetesnek tartana egy újabb román felkelést. Abban a rendeletében, amelyet február 15-én Nagy József kormánybiztosi megbízatásáról intéz Szatmár megyéhez, elsősorban azért botránkozik meg a robotoltatásról és a parasztok erőszakos eltávolításáról érkező híreken, mert »az előadott visszaéléseket éppen azon megyében tapasztalhatni, mellynek földnépe nyelv és vallás egységénél fogva rokon a királyhágóntúli azon népfajjal, mellyet önérdeke ellen az átkos .csel-19 Uo. 154. 1.
