Századok – 1955
Tanulmányok - Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. I. 849
A KORMÁNY PARASZTP0L1TIKÁJA 1849-BEïï 855 legalkalmasabbnak Kossuth, a román paraszti tömegek pedig csak mint lázadók szerepelnek az utasításban, akikkel szemben a választás a kegyelem vagy kérlelhetetlen szigor között, Csányi belátásától függ s akiknek vagyona a felkelés által károsodottak kármentesítésére fordítandó.13 Kossuth és vele együtt a kormány magatartásának elegendő magyarázata az, hogy véleményük szerint a birtokos osztály a márciusi jobbágyfelszabadítással elment az áldozatvállalás legvégső határáig, további engedmények kierőszakolása aláásná ennek az osztálynak a védelmi elszántságát s ezzel gyengítené az önvédelmi háború alapjátképező nemzeti egységfrontot. Ezen az állásponton csak kívülről jövő nyomás tudta volna Kossuthékat túllendíteni. Ez a nyomás szeptemberben megvolt : az országos méretű parasztmegmozdulások friss emléke még fenyegető figyelmeztetésként hatott az országgyűlésre s a parasztság igényeinek a képviselőházon belül is hatékony szószólói akadtak a befolyása tetőpontján álló baloldal Vezetőinek személyében. Ez a két tényező most, januárban teljesen hiányzott : a baloldal meggyengült, befolyása csökkenőben volt, legbefolyásosabb tagjai az önvédelmi harc közvetlen feladataival birkóztak, de ugyanakkor nem jelentkeztek feltűnő erővel azok az igények sem, amelyeket képviselniük kellett volna. Ezeket a heteket a parasztmozgalom apálya jellemzi, aminek a magyarázata nem csupán az, hogy tél van, amikor a paraszti igények általában csendesebbek. Szerepet játszik benne az is, hogy az ország jelentős része idegen uralom alákerült, ahonnan egyelőre nem érkeznek hírek a kormány székhelyére, a Tiszántúl népének pedig még élénken él emlékezetében a Békés megyei mozgalmak irgalmatlan elnyomása, látja a bebörtönzött parasztok családjainak nyomorúságát s fülébe cseng még Kossuth dorgáló szava, amellyel a haza ellenségeinek bélyegezte a nyugtalanságok felidézőit. S a parasztok osztályharcos hajlamát kétségkívül fékezi az ország sorsának balrafordulása is : a forradalom esetleges vereségében a márciusi viszonylagos szabadság bukását is sejtik és sejtelemeiket kárörvendő földesurak, alattomosan fenyegetőző gazdatisztek és rémhírterjesztő ellenséges ügynökök igyekeznek erősíteni, A parasztmozgalmak apályának égyik jellemző tünete, hogy Békés megye már december végén felterjesztést tesz a Honvédelmi Bizottmányhoz a mezőberénvi mozgalmak elítéltjeinek ügyében : kéri, hogy a 212 vádlottas tömegper harmadrendű elítéltjeinek kegyelmezzen meg a Bizottmány, a Munkácson bebörtönzött első- és másodrendű elítélteket pedig hozassa haza Gyulára, családjuk közelébe. A felterjesztést a megye azzal indokolta, hogy a megyében nincs semmi nyugtalanság, a nép példásan teljesíti hazafias kötelességeit.11 13 A Csányinak adott utasítást 1. KÖM XIV. 240. s köv. 1. 14 A megye még akkor is fontosnak tartotta hangsúlyozni a nép nyugodt hangulatát, amikor az Igazságügyminisztérium február folyamán — még a kegyelmezési ügy eldöntése előtt — egy kérvényt küldött le megvizsgálásra, amelyben néhány mezőberényi lakos panaszt emelt a megyei hatóságok ellen. »A folyamodványban — hangzott a megye máre. 6-i véleménye — az elhallgatni vélt egyes lázítók izgatásaira kell ismerjünk . . . Kötelességünknek tartjuk kifejezni, miként.dacára ezen egyes emberiül jöhető izgatásnak, Berény községe csendes, benne semmi zavar, semmi rendetlenség.« Ápr. 2-án pedig már a lefolytatott tiszti vizsgálat eredményére hivatkozva állítja a megye, »hogy a folyamodók a népre oly káros hatású Táncsics Mihály képviselő által vannak félrevezetve, — Táncsics tollábul folytak azon egész megyét, tisztikart, törvényszéket aljasan rágalmazó ráfogások, melyek ama folyamodványokban olly kíméletlen szóratnak, — szóratnak vigyázatlanul és hálátlanul a folyamodók nevében éppen akkor, midőn a kisebb vétkű herényieknek kegyelem utjáni kiszabadításában a megye közbenjárókig fáradozott«. (O. L., Igazságügymin. úrbéri oszt. 1849/167. sz.)
