Századok – 1955
Tanulmányok - Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. I. 849
854 BAIITA ISTVÁN a túlnyomóan birtokosokból álló képviselőház a január eleji döbbent tanácstalanság után a január 13-i ülésen, elsősorban Kossuth lelkesítése következtében mutatott. Hogy ez mennyire így volt, mutatja az a mód, ahogyan a kormány január végén az ismét megszólaló Táncsicsot elhallgattatta. Táncsics lapja, a Munkások Újsága január 21-én Debrecenben újból megjelent,11 de már első számában olyan közleményeket tartalmazott, amelyek miatt Madarász rendőrhivatala is »Táncsics Miska megszidását« tartotta szükségesnek. A kormány mondvacsinált ürüggyel — a sajtótörvényben előírt óvadék letételének elmulasztása miatt — eljárást indított Táncsics ellen. A lap többé nem jelent meg, az ügyben illetékes debreceni városi bíróság február 3-án hivatalosan is betiltotta s Táncsicsot kötelezte az előfizetési díjak visszafizetésére.12 De felhozhatjuk Kossuth nézeteinek változatlanságára azt az utasítást is, amelyet január 27-én az Erdélybe utazó új kormánybiztosnak, Csányi Lászlónak adott. Köztudomású, hogy Erdélyben az úrbéri viszonyok mennyivel bonyolultabbak voltak a magyarországiaknál, hogy ott a jobbágyfelszabadítás nem az úr és paraszt viszonyának tisztázódását, hanem még bonyolultabbá válását jelentette, s hogy az erdélyi nemzetiségi paraszttömegek megyarellenes állásfoglalása nem kis mértékben éppen az úrbéri kérdés rendezetlenségének volt a következménye. Csányi küldetése tehát általános politikai jelentősége mellett ebből a szempontból is rendkívül fontos lett volna. Ennek ellenére a részére kiadott hosszú és aprólékos utasításban — amelynek legfontosabb részeit Kossuth sajátkezűleg írta — az úrbériség problémája csak a birtokos osztály szempontjából nézve szerepel. Kossuth »az erdélyi lakosság sympathiájának megnyerésére« a birtokosok kármentesítésének napirendre tűzését tartja a legalkalmasabb eszköznek. »A vesztett jobbágyiság kármentesítésére lépéseket tenni — írja az utasításban Csányinak — annyit tesz, mint a volt nemességet megnyerni, mert ez tömérdeket vesztett és nagyrészt szegény. Hirdesse ki ön, hogy ezt azonnal eszközlésbe venni kívánja ; s minthogy ott nem volt soha úrbér behozva, a kármentesítendő javadalmak összeírása iránt valami tervet kell készíteni. Alakítson Ön erre egy küldöttséget, mely azt kidolgozza és terjessze fel. De adja neki utasításul, hogy az országgyűlés — mert hamar akar adni — evaluatioba nem fog ereszkedni, hanem vagy két-három osztályzat szerint, vagy minden különbség nélkül adand egy pauschalét kármentesítésül. Erre Magyarországon nem kellegyebet tudni, mint az elvesztett telkek vagy zsellérek számát, de Erdélyben telkek nem voltak, s azért kell valamely terv, mikint lehessen kitudni, mi az, ami kármentesítendő.« A birtokosok kármentesítése mellett, a lakosság rokonszenvének megnyerésére irányuló másik eszköz Kossuth szerint az, ha (^sányi a rosszul fizetett megyei tisztviselők fizetését a magyarországi szintre emeli. A székelyek megnyerésére a határőrszolgálat megszüntetését tartja a 11 Téves az a közkeletű felfogás — legújabban D. Szemző Piroska hangoztatja Táncsics Mihály 48-as lapja, a Munkások Újsága c. tanulmányában, Irodalomtörténet 1952. 507. 1. —, hogy a Munkások Újsága 1848 december végén végleg beszüntette megjelenését. Január elején még Pesten megjelent egy száma — erről a Pesti Hírlap jan. 5-i száma tesz említést —, Debrecenben megjelent jan. 21-i száma pedig mellékelve van a köv. jegyzetben idézett egyik rendőrhivatali aktához. 12 A Táncsics lapjának betiltására vonatkozó iratok a Rendőri és Postaosztály 1849-es anyagában (Orsz. Levéltár — a továbbiakban O.L. — 1848/49-es minisztérium levéltára) vannak, a 214. rakt. sz.-bán 476. sz. alatt, a 216. rakt. sz.-ban 2/26. és 2/73. sz. alatt és a 217. rakt. sz.-ban 30/141. sz. alatt. Vö. még D. Szemző Piroska id. tanulmányával .
