Századok – 1955

Tanulmányok - A római történészkongresszus 835

838 A RÓMAI TÖItTÉNÉSZKONGRESSZUS mányos bizottságokban elhangzott előadások és viták. Bár pontosan nem tudjuk felmérni, ezer fölé tehetjük a vitában elhangzott hozzászólások számát. A kiadott anyag további alapos tanulmányozása, illetve a teljes vitaanyag ismerete nélkül természetesen lehetetlen minden részletet átfogó összegezést adni a kongresszus munkálatairól. A kongresszusi előadások problematikájának ismertetése során a következőkben tehát csak a fontosabb előadásokra térünk ki, elősosrban azokra, amelyek vitájában delegációnk tagjai is részt vettek. II. A kongresszus főbb vitáinak ismertetése során ki kell emelnünk, hogy bár a kongresszus programja tematikai szempontból nem volt egységes, a nagy tematikai változatosságból kitűnt a gazdaság- és társadalomtörténet, a társadalmi és politikai mozgalmak történetének és az aktuális érdekű elvipolitikai kérdések történeti kutatásának nagy súlya. A gazdaságtörténeti kérdések tárgyalására általában az aprólékos pozitivista módszer alkalmazása volt a jellemző. Az európai mezőgazdaság a XVII — XV III. században, Az európai kereskedelem és ipar a XVI—XVIII. században cimű előadásokban és a hozzájuk kapcsolódó vitákban nyomatékosan hangsúlyozták a kis területekre korlátozott, elmélyült részletkutatásoknak, a statisztikai forrásanyag felhasználásának és a technikatörténet alapos feltárásának fontosságát. Az utóbbi előadáshoz Ember Győző szólt hozzá, aki a jelzett korszak magyarországi kereskedelmi és ipari fejlődésének fő vonásait, sajátosságait domborította ki, rámutatva az alap és felépítmény kölcsönhatásaira, főként a Habsburg abszolutizmus fejlődést gátló szerepére. A középkori politikai jellegű témák közül érdeklősédünket W. Holtzmann : Imperium und Nationen c. előadása váltotta ki, amelyhez P. E. Schramm : A középkori államszimbolika és M. Uhlirz : A lengyel és magyar nemzeti állam szerepe III. Ottó császár egyházi birodalmában című korreferátumai csatlakoztak. Az előadások, melyek szerzői közül Uhlirz és főleg P. Schramm a múltban igen aktívan a Hitler-fasizmus szolgálatában állottak, a szellemtörténeti idealizmus gondolatkörében fogantak : Holtzmann előadásának fő tézise az volt, hogy a császárság a kor egyházias gondolkozásában gyökerező szellemi hatalom volt, amely ideológiai, vallásos missziót töltött be. A vita során e tételt a hozzászólók igen sokoldalúan bírálták, rámutatva többek között a német—római császárság hódító tevékenységére. A vita folyamán ezt a problémát az egyik német történész jellemző módon úgy kísérelte meg feloldani, hogy — nézete szerint — az uralkodók mint császárok, szent missziót töltöttek be, hódító politikát pedig mint német királyok folytattak. Magyar részről a vitában Molnár Erik akadémikus szólalt fel, aki bírálja az idealista, szellemtörténeti módszer terméketlenségét és rámutatott arra, hogy objektíve olyan történelmi alakulatok is létezhetnek — pl. az állam —, amelyeknek szubjektív fogalma hiányzik. Mouslier-Härtung : Az abszolút monarchia néhány problémája című előadása a szovjet és a magyar történettudományban is sokat vitatott kérdéssel foglalkozott. Az előadás és a hozzászólások nagy része idealista szemlélettel közelített a kérdéshez s így nem tudta helyesen meghatározni az abszolút monarchia gazdasági alapjait és osztály jellegét. Nem ismerték fel alapjában