Századok – 1955

Tanulmányok - A római történészkongresszus 835

836 A RÓMAI TÖItTÉNÉSZKONGRESSZUS bele az előkészületekbe. Részvételi igényünket a delegáció névsorával (Andics Erzsébet akadémikus, Molnár Erik akadémikus, Ember Győző akadémiai levelező tag, I. Tóth Zoltán akadémiai levelező tag, Hanák Péter a történettudomány kandidátusa) és a megtartani szándékolt előadások témájának megjelölésével ez év márciusában, tehát jelentős késéssel juttattuk el a Comitéhez. A kései jelentkezésre hivatkozva a Comité elnöksége nem talált módot arra, hogy javasolt előadásainkat és korreferátumainkat a kongresszus programjára felvegye, s végül is csupán egy korreferátum megtartását biztosította. Szükséges megemlíteni, hogy a Comitéval szorosabb kapcsolatban levő és nálunk korábban jelentkező szovjet történészek is csak egy előadás és öt korreferátum megtartására kaptak lehetőséget, a lengyel történészek egy előadást és két korreferátumot tarthattak, a csehszlovák, román és bolgár történészeknek azonban egyáltalán nem jutott hely a hivatalos programban. Ε kedvezőtlenül alakult helyzet némi ellensúlyozására a Comité elnöke azt javasolta, hogy a hivatalos kiadványokból kimaradó, illetve előadásra nem kerülő tanulmányainkat mi magunk adjuk ki, egy külön e célra szánt kötetben és így juttassuk el a kongresszus résztvevőihez. A kongresszuson való részvételünk előkészítésével kapcsolatban, amelyhez így nagy késéssel és hátrányokkal kezdtünk hozzá, köszönettel kell megemlékeznünk történettudományi intézményeink, történészeink széles körének aktív közreműködéséről, értékes segítségéről, amely lehetővé tette, hogy ezt a nagy feladatot ilyen rövid idő alatt eredményesen meg tudtuk oldani. Ez a segítség jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tíz történelmi tanulmányt magában foglaló kötetünket megfeszített munkával, tartalmi és formai szempontból egyaránt magas színvonalon, időben meg tudtuk jelentetni és el tudtuk juttatni a kongresszus résztvevőihez.2 Ugyancsak rendkívül kevés idő állt rendelkezésünkre a programban szereplő témák irodalmának feldolgozásához, a vitákra való felkészüléshez. Megnehezítette helyzetünket az is, hogy a főelőadások nyomtatott szövegét csak augusztusban, alig egy hónappal a kongresszus előtt vettük kézhez. Ez esetben is történészeink szélesebb körének kollektív közreműködése nyújtott segítséget ahhoz, hogy a viták egy részére már itthon felkészülhettünk. * A Comiténak a kongresszust megelőzően, szeptember 2-án tartott közgyűlésén magyar részről két küldött, Andics Erzsébet és Molnár Erik akadémikusok vettek részt szavazati joggal. A közgyűlést megnyitó B. Fawti&r elnök külön üdvözölte a hosszabb idő óta először megjelenő szovjet és népi demokratikus delegációkat. A Comité főtitkára, Michel François pedig beszámolt 2 A tanulmánykötet (Études des délégués Hongrois au Xe Congrès International des Sciences Historiques. Rome, 4—11 septembre 19Ö5. (francia, német angol és olasz, nyelven) a következő tanulmányokat tartalmazza : Andics Erzsébet : A magyar történettudomány fejlődése és fő problémái az utolsó tíz évben ; Molnár Erik : A magyar őstörténeti kutatás néhány kérdése ; Ember Győző : A Habsburgok abszolút monarchiája, mint a magyar nemzeti fejlődós gátja ; Molnár Erik : A francia felvilágosodás történelemszemlélete ; I. Tóth Zoltán : A soknemzetiségű állam néhány problémája az 1848 előtti Magyarországon ; Andics Erzsébet : A feudális erők ellenállása Magyarországon az 1848-as polgári forradalom előestéjén ; Hanák Péter : Olasz —magyar történelmi kapcsolatok a XIX. század közepén ; I. Tóth Zoltán : A nemzetiségi probléma Magyarországon 1848 —49-ben ; Hanák Péter: Az 1905-ös orosz forradalom hatása Magyarországon; Ember Győző : A levéltárak és a történettudomány Magyarországon.