Századok – 1955

Tanulmányok - A római történészkongresszus 835

A RÓMAI TÖRTÉNÉSZ KONGRESSZUS* I. A történészek nemzetközi szervezete, a Comité International des Sciences Historiques1 1955. szeptember 4 és 11. között tartotta Rómában X. kongresszusát. Ez volt az első alkalom, amikor az új magyar történettudomány nemzetközi fórumon jelentkezett eredményeivel. Felkészülésünket és részvételünket e fontos nemzetközi találkozón azonban több tényező nehezítette. Elöljáróban ezért röviden szeretnénk kitérni az előzményekre. A kongresszust 1950-ben Párizsban határozták el. 1953-ban nyilvánosságra hozták a programot, azzal a felhívással, hogy a főtémákhoz kapcsolódó korreferátumokat 1954 nyaráig kell bejelenteni, amikor a szervezőbizottság a végleges programot összeállítja. A hivatalos meghívások 1954 végén érkeztek meg. Tekintve, hogy az idők során a magyar történészeknek a Comitéval való kapcsolatai erősen meglazultak, mi csak ekkor, tehát 1955 elején kapcsolódtunk * Andics Erzsébet akadémikusnak a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Főbizottsága kibővített ülésén tartott beszámolója alapján. 1 A Comité International közel évszázada működik, jelenleg az UNESCO kötelékébe tartozik. A szervezetnek az egyes országok történész szervei és szervezetei, illetve nemzetközi jellegű történettudományi intézmények lehetnek tagjai. Magyarország már a második világháború előtt szervezett tagja volt ; a háború után részt vettünk az 1848-as centenárium alkalmából rendezett kongresszuson. Az azóta megszakadt kapcsolatokat csak ebben az évben, a mostani kongresszus előkészítése során vettük fel a Comitéval. A Comité ötévenként rendez tudományos kongresszusokat. Az öt év alatt kétszer, a kongresszus alkalmával és a kongresszus után két évvel tart ülést a közgyűlés, a Comité határozathozó szerve, amelybe a szervezet minden tagja 2 — 2 képviselőt küldhet. A közgyűlés választja meg a Comité 13 tagú elnökségét, a Bureau-t. Szervesen a Comité International keretei közé tartoznak az ún. tudományos bizottságok (commission) ; ezek a történettudomány különböző részterületeinek specialistáit fogják össze. Jelenleg 12 ilyen bizottság van : a nemzetközi bibliográfiai bizottság, a diplomáciatörténeti, a numizmatikai, az országgyűlések történetével foglalkozó, az összehasonlító hadtörténeti, az egyháztörténeti, a szlavisztikai, a társadalmi mozgalmak történetével foglalkozó, a történeti demográfiai és statisztikai, az ikonográfiái, a bank-és pénztörténeti és a várostörténet forrásaival foglalkozó bizottság. Ezen kívül a Comitéval lazább kapcsolatban áll három nemzetközi tudományos szervezet : a bizantinológiai, a régészeti és az onomasztikai társaság. Ezek a tudományos bizottságok meglehetős önállósággal, de eléggé egyenetlenül működnek. A rendszeresen működő bizottságok időnként tudományos konferenciákat (colloques) rendeznek és nemzetközi érdekű kiadványokat adnak ki, illetve készítenek el. A Comité főbb kiadványai közül megemlítjük az évente megjelenő Bulletin d'Information-t, a Comité hivatalos közlönyét, az International Bibliography of Historical Sciences-t, amely évente közli az egyes országok történeti termését, a Bibliographie Internationale des Travaux Historiques publiés dans les volumes de »Mélanges« 1880—1939 c. bibliográfiai munkálatot, a Répertoire des représentants diplomatiques de tous les pays-1, a Répertoire des représentants diplomatiques des sources historiques relatives aux mouvements sociaux előkészületben levő munkálatot. 1 Századok