Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 807

807 A TÖRTÉNÉSZFRONT HÍREI A X. NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZ KONGRESSZUS MAGYAR DELEGÁCIÓJÁNAK / BESZÁMOLÓJA A római Nemzetközi Történész Kongresszuson részt vett magyar delegáció tagjai 1955. október 7-én, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Főbizottságának kibővített ülésén számoltak be a kongresszus eredményeiről. A delegáció vezetője, Andics Erzsébet akadémikus részletesen ismertette a kongresszus előkészítésének munkáit, a kongresszus fontosabb előadásait és az ezekhez kapcsolódó vitákat, szólt a kongresszuson fellépett főbb történeti irányzatokról, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok történészeinek, köztük a magyar delegációnak eredményes szerepléséről. Kiemelte a nemzetközi kapcsolataink megerősítése és új kapcsolatok megteremtése terén elért kedvező eredményeinket. Végül rámutatott a kongresszus tudományos és politikai jelentőségére és arra, hogy melyek legfontosabb teendőink a római történeti kongresszus után. A beszámolót, melyet a delegáció tagjai hozzászólásaikkal egészítettek ki, a Századok következő száma közölni fogja. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI A Magyar Történelmi Társulat középkori szekciójának rendezésében 1955. július 1-én Komjáthy Miklós : »A Tihanyi alapítóoklevól problémái« címmel tartott előadást. Az előadó összefoglalóan ismertette legújabb kutatási eredményeit. Új bizonyító anyaggal támasztotta alá az oklevél hitelességét, s egyben rekonstruálta kiállításának folyamatát. Figyelemre méltó érvekkel bizonyította, hogy Tihanyban 1055 körül bazilita szerzetesek éltek, s így az immár 900 éves, legrégibb nyelvemlékeinket őrző okleveleink egyben a XI. századi orosz kapcsolatok dokumentumai is. Az előadáshoz a középkori szekció tagjai közül többen szóltak hozzá. * A Magyar Történelmi Társulat 1955. július 12-én Budapestre megbeszélésre hívta össze vidéki csoportjainak titkárait. Az értekezleten a Társulat főtitkára és titkárai, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat képviselői vettek részt. A megbeszélés szorosabbá, közvetlenebbé tette a Társulat központja és vidéki szervei, s az utóbbiak egymás közötti kapcsolatait. A tapasztalatcserén túl számos probléma szóbeli megtárgyalást és megoldást nyert. Az értekezlet részletesen foglalkozott a csoportok jövő félévi munkaterveivel. Ε tervekben tudományos előadások, vita-és klubülések rendezése, tudományos, elsősorban helytörténeti munkák, cikkek elkészítése, újabb csoportok szervezése szerepel. A következő félévben a csoportok kiszélesítik tagságuk körét, emelik munkájuk tudományos és ideológiai színvonalát, elkészítik ötéves tervüket. 1955 szeptember — 1956 június között újabb 11 megyei csoport alakítását határozták el. A megbeszélés többek között azt eredményezte, hogy minden csoport foglalkozni fog pedagógus továbbképzéssel (előadások és konzultációk formájában), az általános és középiskolai történelemtanárokat bevonják a tudományos kutatómunkába, támogatják az iskolai névadó-mozgalmat. A készülő munkákkal kapcsolatban a Társulat konzultációk biztosításával és a publikációs lehetőségek előmozdításával segíti a Csoportokat. Az ülésen hozott határozat értelmében ezentúl félévenként lesznek hasonló megbeszélések. * A Magyar Történelmi Társulat és a Budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet közös előadássorozatának keretében május 23-án Mérei Gyula egyetemi tanár Széchenyi Istvánról tartott előadást. Az előadás sikeréhez hozzájárult, hogy a konzultációs kérdéseket a tanári tagozat előzetesen összegyűjtötte. 17 Századok