Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 807

808 A TÖRTÉ.VÉSZFRONT HÍREI 808 A Magyar Történelmi Társulat vidéki csoportjainak munkájából : Egerben 1955. március 27-én Zádor Tibor miskolci középiskolai tanár előadása hangzott el »A diósgyőrvasgyári munkásmozgalom az első világháború és a Tanácsköztársaság idején« címmel. A csoport tervbe vette, hogy az ősz folyamán előadást tartanak a Bükk hegység ipari létesítményeinek történetéről, s ankétot rendeznek helytörténeti kutatásaik állásáról. A Déldunántúli Csoport módszertani munkaközössége május 26-án megbeszélést tartott a szemléltetésről a történettanításban és az 1955/56-os tanév munkatervének elvi megalapozásáról. 1955. május 31-én a Déldunántúli Csoport előadássorozata keretében Degré Alajos: »Úriszéki bíráskodás a XVIII — XlX. században Dél-Dunántúlon« címmel előadást tartott. A Déldunántúli Csoport június 12-én tanulmányi kirándulást rendezett Szigetvár és környéke műemlékei megtekintésére. Ugyanakkor megbeszélést folytattak a szigetvári történészekkel a helyi történelmi kutatásokról, problémáikról. * A Magyar Történelmi Társulat Kelet -magyarországi Csoportja a Hajdú-Bihar megyei Tanács oktatási osztályával együtt május 31-én vitadólutánt rendezett a középiskolai történelmi tankönyvekkel kapcsolatos problémák megbeszélésére. A bevezető előadást Veress Géza debreceni tanár tartotta, összegezve a legjobb megyei történelemtanárok írásban benyújtott, igen alapos, sok kérdésre kiterjedő észrevételeit és megszívlelendő javaslatait. * A Társulat JÉszakmagyarországi Csoportja 1955. június 12-én vándorgyűlést rendezett Balassagyarmaton. Balázs József, a Hadtörténelmi Intézet munkatársa tartott előadást »Salgótarján védelme 1919« címmel. Ezután került sor a Nógrád megyei Csoport megalakulására. A tagság Gulya Pál balassagyarmati küzépiskolai tanárt választotta titkárul, helyettesévé pedig Nagy Lajos középiskolai tanárt (Salgótarján). Gulya Pál ismertette a Csoport féléves munkatervét, amely Balassagyarmat és Salgótarján történetére és a helyi munkásmozgalmak feldolgozására terjed ki. AZ MTA TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK MUNKÁJÁBÓL 1955. május 30-án az egyetemi tankönyvek szerkesztői Molnár Erik akadémikus, az Intézet igazgatója vezetésével a készülő tankönyvek historiográfiai fejezeteinek jellegét ós szerkezetét vitatták meg. Az értekezlet úgy döntött, hogy a fejezetek középpontjában a magyar történeti fejlődés főproblémáinak kell állaniok. Ki kell fejteni, hogy a különböző történetírói iskolák hogyan látták (egyáltalán meglátták-e), hogyan állították be és hogyan próbálták megoldani ezeket a problémákat, továbbá, hogy miként jutott a marxista történetírás a tankönyvben leszögezett megoldáshoz. * 1955. május 30-án Li Csen Von, a Koreai Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Osztályának igazgatója látogatást tett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. A látogatás során Pach Zsigmond Pál helyettes igazgató ismertette a Történettudományi Intézet fejlődését és jelenlegi munkáját, majd Li Csen Von kérdéseket tett fel a magyar történelem néhány fontos problémájára vonatkozólag és beszámolt a koreai történészek munkájáról és problémáiról. A beszámolóban a koreai nép nemzettóválásának és a japán megszállás alatti agrárviszonyoknak a kérdésére tért ki bővebben. * B. Zest'erová cseh bizantinológus és szlavista, valamint P. Olíva ókortörténész június 10-én látogatást tettek a Történettudományi Intézetben, ahol szűkkörű szakmai megbeszélésen vettek részt. A cseh történészek beszámoltak aNagymorva Birodalommal foglalkozó történeti kutatások jelenlegi állásáról Csehszlovákiában, majd a jelenlevők hosszasan megtárgyalták a honfoglalás utáni magyar—szláv kapcsolatok kérdéseit. * Niko Nikov a Bolgár Tudományos Akadémia Bolgár Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa és a szófiai Pártfőiskola tanéra, július elején két hónapos tartózkodásra Magyarországra érkezett. Feladata, hogy megismerkedjék a magyar történettudomány jelenlegi helyzetével, problémáival és hogy Bulgária történetére vonatkozó levéltári anyagot kutasson fel. N. Nikov részletesen tanulmányozta a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkáját, konzultált az Intézet vezetőségével, az egyes osztály- és csoportvezetőkkel, vala-