Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
KÖZLEMÉNYEK A PESTI MUNKÁSSÁG FORRADALMI IIARCA ÉS PROGRAMJA 1848 BAN A magyar munkásmozgalom 1848—49-es történelme kevés közvetlen adatra támaszkodik. Az eddig feldolgozott közvetlen adatok — falragaszok, hirdetmények, a kormányhoz intézett beadványok — is elsősorban a munkásság gazdasági természetű követeléseire vonatkoznak. Ezekből aránylag hű képet nyerhetünk a munkaidőre, munkabérre és a munkaviszonyok megjavítására irányuló követelésekről. A nem kizárólag gazdasági követelések közül egyedül a céhrendszer eltörlésére indult mozgalmat ismerjük alaposabban. Arról azonban, hogy a munkásságnak ezen felül voltak-é más politikai követelései s ha igen, milyenek, a felszabadulás után megjelent marxista munkákban is alig találunk adatot. Ezek az adatok is többnyire hírlapi közleményekre. kortársak visszaemlékezéseire támaszkodnak, ezért bizonytalanok, a belőlük lèvent következtetések határozatlanok. A szakmai mozgalmakról, a céhrendszer elleni küzdelemről bő okmánytárral részletes adatokat s átfogó képet ad Mérei Gyuláinak Munkásmozgalmak 1848 — 49 c. munkája. A munkásság forradalmi szerepét pedig Nemes Dezsőnek A munkásság az 1848— 49-es forradalomban c. tanulmánya világítja meg. Ez utóbbi tanulmány egyben meg is cáfolja Szabó Ervin Társadalmi és pártharcok a 48—49-es magyar forradalomban (Szikra, 1949) c. ismert könyvének több téves következtetését. A munkásmozgalom politikai irányával foglalkozva azonban Nemes Dezső részint a Szabó Ervin által használt adatokkal cáfolja Szabó Ervin következtetéseit, részint korabeli hírlapi közleményeket használ fel cáfolatának megerősítésére. Közelebbi adatok hiányában ezért egyes részmegállapításai nem elég pontosak s nem elég határozottak. Tanulmánya elején Nemes Dezső le is szögezi, hogy a rendelkezésére álló anyag hiányos, csupán nagy vonalakban tudta ezért a munkásság szerepét megvilágítani s egyben a további kutatás céljául tűzte ki a fontos részletek s a főbb szereplők kiderítését. Tanulmányomnak éppen ezek — a Nemes Dezső által tudományos programként kitűzött — ' fontos· részletek megvilágítása a célja ; levéltári kutatás során előkerült adatok képezik az anyagát. Ezek az adatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munkásságnak az Ï848—49-es forradalomban betöltött szerepe az eddiginél pontosabban, világosabban táruljon elénk ; egyben lehetővé teszik a Szabó Ervin által a modern magyar munkásmozgalom kezdetéről levont következtetéseknek az eddiginél határozottabb és élesebb kritikai vizsgálatát. . Tanulmányomban. a pesti munkásság két megmozdulásával foglalkozom : 1. az 1848 áprilisi sztrájkkal és annak eredményeként felszínre került politikai programmal, 2. a július 17-i gyűléssel és tüntetéssel. Ε két megmozdulás volt a főváros munkásságának legharcosabb fellépése, egyben mindkettő a legvilágosabban összekötötte a szociális követeléseket a nemzeti szabadság és függetlenség ügyével. Ε két mozgalom együttes tárgyalását
