Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
76 SARLÓS BÉLA indokolja az is, hogy fő szervezője mindkettőnek azonos : Kecskés Ede ügyvéd. Az eddigi munkák Kecskéssel is csak egész röviden foglalkoznak. A levéltári adatok viszont módot adnak arra is, hogy Kecskés Ede, a magyar munkásmozgalom egyik első számottevő vezetőjének szerepét is alaposabban megvilágíthassuk. Nem lehet célja a munkámnak, hogy a marxista irodalomnak a pesti munkásmegmozdulásokkal kapcsolatos 'megállapításait részletesen ismertessem, azoknak rövid összefoglalása azonban épp kritikai vizsgálatuk folytán feltétlenül szükséges. I. A pesti áprilisi sztrájkmozgalom és az általa felállított politikai program 1. Az eddigi adatok összegezése A pesti céhmunkások különböző szakmai megmozdulása egy hónap alatt : 1848 április közepéig általános sztrájkká fejlődött. Április 15-ig a munkások fő követelése : a céhrendszer megszüntetése, béremelés és a munkaviszony megjavítása volt. Â pesti közcsendi bizottmány április 15-én megszűnt. Vasvári Pál a bizottmány utolsó : április 15-i ülésén tartott beszédében feltárta, hogy a radikálisok a fegy veres megmozdulásra is ha jlandó iparosfiatalságot tartalékseregként kezelték.1 A forradalom »második felvonására«, vagyis arra az » esetre tartogatták, ha az osztrák reakció a független magyar minisztérium megalakulását elgáncsolná, vagy röviddel a forradalom győzelme után fegyveres beavatkozásra szánná rá magát. Saját követeléseik teljesítésére, a céhrendszer eltörlésére azonban nem hajlandók a forradalmi munkásságot harcba vezetni. A kormány megalakulásával (április 15) »kínai fal« választja el a radikálisokat a korábbi forradalmi napoktól '— a munkásság sérelmeinek orvoslása a minisztérium feladata, ezen az úton hajlandók csupán támogatni a munkásokat. A munkásság már magán az április 15-i bizottmányi ülésen is nyíltan hangot adott elégedetlenségének, április 16-án népgyűlést tartottak s azonnali béremelést követeltek. Ennek teljesítését a céhmesterek gyűlése még ugyanaznap megtagadta. Rottenbiller Lipót polgármester április 16-án erélyes, sőt fenyegető^ hangú felhívással fordult a sztrájkolókhoz, ez nem vezetett eredményre. Április 17-én a sztrájk elérte csúcspontját: a sztr áj kólóknak sikerült a korábban még dolgozni hajlandó munkásokat is visszatartani a további munkától. A sztrájkolok április 17-én újabb népgyűlést tartottak.2 Szabó Ervin szerint még ugyanezen a napon Kenyeret a népnek jelszavú plakátok jelentek meg, s az április 17-i népgyűlésen egyik szónok »holmi osztozkodási elveket kezd hirdetni«, egy niásik a házbérfizetés megtagadását javasolta. A gyűlés ilyen lefolyását Degré Alajos Visszaemlékezéseire alapítja Szabó Ervin.3 Ugyancsak április 17-én az ipari rajziskola tanulói kérvényt adtak be a minisztériumhoz, mely 9 pontban sorolta fel kívánságaikat.4 1 Mérei Gyula idézett munkája 51—53. lapokon közli a beszéd teljes szövegét. 2 Nem,es Dezső, i. m. 282—283.1. a Forradalom és Szabadságharc c. centennáris kiadásban. 3 Szabó Ervin, i. m. 158. 1. 4 Mérei Oyula, i. m. 54—56. 1.
