Századok – 1955

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon 34

74 PACH ZSIGMOND l'ÁL jesztet't minisztertanácsi jegyzőkönyveket a király tudomásul vevő záradékkal látja el, nem egyszer azonban észrevételeket támaszt. (L. pl. 1867-15. 1867. ápr. 17., 1868-44. 1868. okt. 15.) Emellett gyakoriak a király elnökletével tartott minisztertanácsok (1. pl. 1867-1. 1867. febr. 15., 1867-3. 1867. márc. 21., 1867-6. 1867. ápr. 1., 1867-7. 1867. ápr. 4., 1867-23. 1867. máj. 9., 1867-28. 1867. jún. 12., 1868-53. 1868. nov. 23., 1868-55. 1868. nov. 27., 1868-57. 1868. dec. 15., 1869-23. 1869. ápr. 10., 1869-32. 1869. máj. 11., 1869-53. 1869. okt. 20., 1869-71. 1869. dec. 17.) Ezeken Ferenc József taemcsak elnököl és a határozatot mondja ki, hanem — az esetek nagy részében — maga hozza szóba a tárgyalandó kérdéseket, gyakran olyanokat , amelyeket előző minisztertanácsi ülések máiletárgyaltak. Módosításokat kíván és visz keresztül ; sürgeti a legreakciósabb intézkedéseket (sajtó megrendszabályozása, rendőrség szervezése, munkásmozgalom elleni fellépés stb.). — S mindezt tetézi a királyi előzetes jóváhagyás (»előszentesítés«), amelyről ugyancsak még 1867 márciusában történik intézkedés. (O. L. Min. tan. jkv. 1867-4-2. 1867. márc. 27. 2. pont ; vö. Wertheimer, i. m. I. 339 — 340. 1. ; Lederer, i. m. I. 381. 1.) Ez a továbbiakban hivatalos aktaszerűséggel folyik ; csak akkor kerülhet sor parlamenti tárgyalásra, ha az előterjesztett szöveg visszaérkezik a kabinetirodától a következő záradékkal : »... megengedem, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat a magyar országgyűlés elé terjesztessék.« (L. pl. az 1868-51. 1868. nov. 15. jegyzőkönyv mellékletét.) S ha az illetékes miniszter véletlenül elmulasztja az előzetes felterjesztést, nyomban szigorú »fejmosást« kap. (L. pl. 1868-47-2. 1868. nov. 6.) .Az állam és egyház viszonyát illetően teljesen tarthatatlanok az ellenforradalmi korszak történetírásának olyan állításai, amelyek a katolikus egyház nehéz, szorongatott helyzetéről szóltak a dualizmus korában, az erősen »liberális és nem egyszer szabadkőműves szellemű minisztérium«-mal szemben, (vö. pl. SzeJcfü, i. m. V. 521 — 524. 1.); olyan panaszai, hogy »a katolikus egyháznak nincs iskolai fennhatósága, nem szabad önkormányzattal bírnia, miként bírtak â protestánsok« (uo. 504. 1.) stb. A tények ebben a vonatkozásban is rávilágítanak a súlyos feudális maradványokra a burzsoá Magyarországon, a liberalizmus »felemásságára«, korlátozottságára. Á 67-es kormányzat rendkívüli »mérséklettel« lépett fel a katolikus egyház irányában, amely nemcsak hatalmas földbirtokait tartotta meg, hanem államvallás maradt és továbbra is számos olyan közfunkciót teljesített, amelyet a burzsoá államok maguk gyakorolnak. Simor János kineveztetésére, fellépésére a felelős kormány ellen, Deák és Eötvös magatartására ebben a kérdésben 1. Halász, i. m. 315 — 317.1. (Vö. Szekfü, i. m. V. 522.1.) A katolikus autonómia kérdésére 1848-ban 1. Andics Erzsébet: Az egyházi reakció 1848 —49-ben. Bpest, 1949. 17. kk. 1. ; 1867-ben és a követő években 1. Kónyi, i. m. VI. 222-251., 259. 1. ; Ferénczi, i. m. III. 374-375. 1. ; s főleg Halász, i. m. 318-325. 1. -A klérus kampányáról a népiskolai törvényjavaslat ellen 1. Esztergomi Primási Levéltár Arch. Eccl.Circularium Simor (Lőrincz Zsuzsa anyaggyűjtéséből), Halász,i.m. 325 — 327.1. ; vö. Révai József: Élni tudtunk a szabadsággal. Bpest, 1949. 312. 1. A népiskolai törvény parlamenti vitájára 1. Képviselőházi Napló 1868. jún. 23, szept. 28, nov. 10, 19, 21, 23. ; vö. Linder György— Zeller Árpád: A magyar egyházpolitika 1847-94. Bpest, 1894. A törvény érintett paragrafusai a szöveg sorrendjében: 113, 81, 55, 58, 14, 11, 23, 117, 25, 80. ; az 1848-as törvényjavaslattal való összehasonlításához 1. Andics, i. m. 37. kk. 1. A törvény végrehajtására vonatkozó megyei adatokra 1. O. L. VKM-. 1873-2 (Lőrincz Zsuzsa anyaggyűjtéséből), az összefoglaló adatokra 1. Felkai László: Hogyan valósították meg Eötvös népoktatási törvényét. Köznevelés, 1951. dec. 1, 15., Sötér, i. m. 389. kk. 1. Eötvös kifakadását idézi Sötér, i. m. 379. 1. A közoktatás és kultúra iránti szűkkeblűségre 1. még O. L. Min. tan. jkv. 1867-17-3. 1867. ápr. 25., 1867-42-7. 1867. júl. 17., 1868-16. 1868. ápr. 11., 1868-43-5. 1868. okt-.. 14. stb. A »csalhatatlansági« dogma és a római zsinat kérdéséhez 1. O. L. Min. tan. jkv. 1869-31-1. 1869. máj. 4. ; Kónyi, i. m. VI. 383—388. 1. ; Halász, i. m. 328 — 331. 1. A placetum gyakorlására s ennek fejleményeire 1. Kónyi, i. m. VI. 386—403. 1. ; Halász, i. m. 332 — 334. 1. Vö. Képviselőházi Napló 1871. ápr. 22., jún. 3., szept. 26., 1873. jan. 16., jún. 24. Az ügy »záróakkordjára«, Deák beszédére 1. Képviselőházi Napló 1873. jún. 28., 30. ; vö. Kónyi, i. m. VI. 403 — 416. 1. ; Ferenczi, i. m. III. 388—391. 1. ; Halász, i. m. 335—336. 1. ; Gratz, i. m. I. 130.1. — Kossuth a népoktatási törvényről, az állam és egyház viszonyáról : Iratok VIII. 155 -156., 161-162., 164., 340. 1. A rendőrségre 1. O. L. Min. tan. jkv. 1867-14-2. 1867. márc. 9., 1867-12-5. 1867. ápr. 3. (a belügyminisztérim rendőri osztályának megszervezéséről), 1867-63-3.1867. nov. 12., 1869-18-2. 1869. márc. 25., 1869-46."l869. szept. 5., 1869-67-2. 1869. dec. 8., 1869-71-3. 1869. dec. 17. (utóbbiak mind a fővárosi rendőrségről). A Marx-idézetre 1. pl. A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai. Bpest, 1951. I. 128 — 129. l.

PACH ZSIGMOND PÁL