Századok – 1955

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon 34

74 PACH ZSIGMOND l'ÁL JEGYZETEK 1. A kiegyezés és a dualista rendszer fő vonásainak értékelésére a marxizmus -leninizmus klasszikusai közvetlen útmutatást adnak. A Marx és Engels leveleiben szereplő megjegyzések Németország reakciós egyesítéséről, a burzsoázia »kisnémet« tervének megvalósításáról Bismarck által — 1. különösen Engels Marxhoz, 1866. július 25. és Marx Engelshez, 1866. július 27. (Marx—Engels : Válogatott levelek. Bpest, 1950. 209 — 212 1.) — nemcsak a kiegyezés nemzetközi előzményei,a Habsburg-monarchia külpolitikai helyzete, hanem a monarchiabeli, sok tekintetben hasonló, »felülről való« megoldás értékelésére is igen tanulságosak. A polgári forradalom korszakának lezárására Ausztria-Magyarországon, a dualista állam létrejöttére stb. 1. L nin megállapításait A nemzetek önrendelkezési jogáról írt művében (Lenin Válogatott Müvei, Bpest, 1949. I. 825 — 827. 1., s külön is : Lenin Magyarországról. Bpest, 1954. 16—18. 1.) ; a »viharok és forradalmak« korszakának lezárultáról s a követő »békés« periódusról Lenin: Marx Károly tanításának történelmi sorsfordulatai. (Pl. a Marx, Engels,marxizmus c. kötetben. Moszkva, 1947. 65 — 68. 1.) A nemzetiségi elnyomás rendszerét, mint a kiegyezés alapvető mozzanatát Sz'álin fejtette ki az OK(b)P XII. kongresszusán tartott Előadói beszédében a nemzeti mozzanatokról a párt-.és államépítésben (J. V. Sztálin Művei, V. Bpest, 1951. 274 — 275. 1.) A klasszikusok egyéb utalásaira 1.Magyar Történeti Bibliográfia 1825—1867. Szerkesztette a Történettudományi Intézet munkaközössége I. Tóth Zoltán vezetésével. I. Altalános rész. Bpest, 1950. 24 — 25. 1. A magyar irodalomban elsőként Révai József adta a kiegyezés marxista értékelését, 1. különösen Marxizmus és magyarság. Bpest, 1946. 179—183. 1.; Marxizmus, népiesség, magyarság. Bpest, 1949. 159—162., 240 — 242., 310—316. 1. Megállapításai alapvető jelentőségűek történetírásunkban. A kiegyezés reakciós, népellenes jellegériek éles leleplezése Andics Erzsébet munkáiban. (Pl. Magyarország az 1867-es »kiegyezés« után. A Demokrácia és köznevelés c. kötetben. Bpest, 1945. 397. kk. 1. ós legutóbb A magyarországi munkásmozgalom az 1848—1849-es forradalomtól és szabadságharctól az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomig. Bpest, 1954. 12—16. 1.) Vö. még Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. Bpest, 1954. 298 — 301. 1. A fentiek alapulvételével kíséreltük meg-a kiegyezés fő vonásait összefoglalóan felvázolni, súlyt vetve arra, hogy a dualizmus fogalmát — polgári történetírásunkkal szemben — ne csak közjogi szempontból határozzuk meg, hanem azt a társadalmi és politikai viszonyok rendszereként, többoldalúan jellemezzük. Az 1867 : XII. tc.-t s a kiegyezési törvényhez kapcsolódó XIV. tc.-t a kvótáról, XV. tc.-t az államadósságokról, XVI. tc.-t a vám- és kereskedelmi szövetségről 1. a Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár c. sorozatnak az 1836—1868. évi törvény^ cikkeket tartalmazó kötetében. Bpest, 1896. (E törvények létrejöttének és tartalmának részletes ismertetésére a szöveg nem tér ki, mert èzt a tankönyv megelőző fejezete tartalmazza.) — Werther porosz követ Bismarckhoz intézett 1867. ápr. 2-i jelentését id. Wertheimer Ede: Gróf Andrássy Gyula élete és kora. I. Bpest, 1910. 350. 1. Kossuth az osztrák-magyar kiegyezésnek a nemzetiségek ellen irányuló éléről Iratainak VIII. kötetében. Bpest, 1900. 320. 1. A magyar polgári történetírás kiegyezés- és. dualizmus-értékeléseinek számbavételére s kritikájára e helyütt nincs mód ; ez külön részletes cikket igényelne. A szövegben is csupán a legjellegzetesebb tételekkel szálltunk szembe : azokkal, amelyek 1867-et 1848 egyenes folytatásaként kívánják beállítani, elmosva a köztük fennálló gyökerés különbséget. A szövegben szereplő idézétekre 1. Beksics Gusztáv: I. Ferenc József és kora. A magyar nemzet története. X. Bpest, 1898. 662. 1. ; Wertheimer, i. m. I. 349. 1. ; Szekfű Gyula: Három nemzedék. Bpest, 1940. 199. 1. Vö. Gratz Gusztáv : A dualizmus kora. Bpest, 1934. I. 12. 1. stb. — Ε vélemény maradványai egyébként máig sem tűntek el egészen: részben 1848 hiperkritikájának formájában, részben 1867 viszonylagos pozitívumának eltúlzása formájában bukkannak itt-ott fel olyan nézetek, amelyek nem látják világosan a különbséget a polgári átalakulás kérdéseinek »alulról való«, forradalmi felvetése és »felülről való«, reakciós megoldása között. Ε nézetekkel szemben a marxista elemzés Kossuth Lajos igazát emeli ki, nem mond'va le ugyanakkor Kossuth felfogása korlátozottságának határozott bírálatáról, főként a dualizmus rendszerinek belső, társadalmi tartalmát illetően. A Kossuthtól közölt állásfoglalások Iratainak VIII. kötetében a 40. és 347. lapon. 2. À kiegyezés utáni pártalakulással kapcsolatban mindenekelőtt a polgári történetírásnak azzal a tételével kell szembeszállni, amely szerint a »párttagozódás« tisztára »közjogi alapon» és egyáltalán nem »világnézeti különbségek, gazdasági érdekek vagy osztályellentétek szerint« történt volna, mint pl. Gratz állítja : i. m. I. 30 — 31. -1. (Vö.