Századok – 1955

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon 34

A DUALIZMUS RENDSZERÉNEK ELSŐ ÉVEI MAGYARORSZÁGON 67 maradványokkal, amelyeket az egyház továbbra is fennálló gazdasági, politikai és ideológiai hatalma jelentett. * A burzsoá államszervezet kiépítésének egész fonákságát, felemás mivoltát. az Osztrák-Magyar Monarchiában — zseniálisan jellemzi és magyarázza Lenin műveiben. Lenin hangsúlyozza, hogy a burzsoáziának általában is »előnyösebb az, hogy a szükséges polgári demokratikus irányba eső változások mennél lassabban, fokozatosabban, óvatosabban, határozatlanabbul, reformok útján, nem pedig forradalom útján menjenek végbe ; hogy e változásoknál a lehető legóvatosabban bánjanak a jobbágyrendszer 'nagyrabecsült' intézményeivel (pl. a monarchiával) ; hogy ezek a változások a. lehető legkevésbé fejlesszék az egyszerű nép, vagyis a parasztok és különösen a munkások forradalmi öntevékenységét, kezdeményezését és erélyét. . . «* Különösen áll ez olyan országra, mint Magyarország, ahol a burzsoá államszervezet kiépítése a polgári forradalom veresége után, a nagybirtok vezetőszerepének fenntartása mellett és fejletlen proletáriátussal ment végbe. »Poroszországban és Ausztriában — mutat rá Lenin (s itt Ausztria alatt Ausztria—Magyarország értendő) — a proletariátus gyengesége volt az oka annak, hogy nem tudta megakadályozni az agráriusokat és a burzsoáziát abban, hogy a munkások érdekei ellenére, a munkások számára legkevésbé előnyös formában valósítsák meg az átalakulást, olyképpen, hogy megmaradtak a monarchia is, a nemesség kiváltságai is, az önkény is a falvakban és még rengeteg más középkori maradvány.«** S itt kell rámutatnunk arra, hogy az 1867 után kiépülő magyarországi államszervezet nemcsak a parasztságra és nemzetiségekre, hanem a még viszonylag gyenge, kialakulóban levő munkásosztályra is nyomasztó súllyal nehezedett. A 67-es rendszer ugyan több teret engedett a munkásosztály fejlődésének és szervezkedésének, mint megelőzőleg a nyílt abszolutizmus : de kétségtelen az is, hogy ez az átalakulás a magyarországi munkásosztály számára a »legkevésbé előnyös formában« ment végbe. Hogy ez mit jelentett gazdasági és politikai tekintetben, arról a továbbiakban részletesen fogunk szólni ; most csak annyit, hogy a munkásmozgalom kialakulásának egyes lépései, az Általános Munkásegylet létrejötte .1868 februárjában, a Munkásképző Egylet alakulása 1869 augusztusában stb. — kezdettől fogva az uralkodó osztályok akadályozó, elnyomó intézkedéseibe ütköztek. A főváros hatóságain kívül a belügyminisztérium rendőri osztálya is egyre többet »foglalkozott« a munkásmozgalom kérdésével. Az Internacionálé bázeli kongresszusán, 1869 szeptemberében Marx is szóvátette azt a »nyílt és arcátlan hajtóvadászátot«, amelyet a magyar kormány, báró Wenckheim Béla belügyminiszter a magyarországi szocialisták ellen folytatott. Ezt a célt szolgálta a még 1867 végén megszervezett fővárosi rendőrség kiépítése, majd néhány évvel később (1872) közvetlenül a belügyminiszter hatásköre alá, állami kezelésbe vétele. Ez az erőszakszervezet, a'rendőrség — amely időjártával egyre nagyobbá terebélyesedett — kezdettől fogva elsősorban a munkásosztály, a munkásmozgalom ellen irányult. * Lenin: Vál. Műv. I. köt. 596. 1. ** Lenin: Marx, Engels, marxizmus. 249—250. 1. 5*