Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
* A SZOVJET-MAGYAR KERESKEDELMI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ 6(ff zetközi súlyának növelésére, a kisantant és Franciaország politikai nyomásának ellensúlyozására, a Duna-medencében bizonyos »egyensúly-helyzet« megteremtése érdekében kívánta felhasználni. Erre annál is inkább szüksége volt, mert ebben az időben Délkelet-Európában az imperialista ellentétek újból kiéleződtek, aminek Magyarország is eszköze és szereplője volt. A magyar kormány főleg Csehszlovákiával és Romániával szemben akarta a szovjet kormány elismerésével pozícióit erősíteni, vagyis a szovjet-magyar kapcsolatok helyreállítását eszközként kívánta felhasználni revizionista, nacionalista politikája számára. A két szomszéd országgál szemben, amely akkor még nem ismerte el a szovjet kormányt, Magyarország ezt a lépését diplomáciai erősítésként szánta." A magyar kormány a szovjet kormány elismerését önálló hatalmi törekvéseinek szolgálatába kívánta állítani. Kétségtelen, hogy a Szovjetunióval való diplomáciai viszony létesítése, amely mint szocialista nagyhatalom egyre nagyobb, döntőbb szerepet játszott a világpolitikában általában és az európai politikában különösképpen, erősítette Magyarország nemzetközi szerepét. Egyet kell érteni az olasz kormány lapjának, a Popolo d'Italia-nak megállapításával, amely 1934. február 8-i számában azt írja, hogy a szovjet-magyar megegyezés »Magyarország gazdasági és politikai jelentőségét nagymértékben kiterjeszti«.10 0 A Wiener Zeitung című osztrák hivatalos lap a következőket írja : »Magyarország mai helyzetében nem engedheti meg magának, hogy Szovjet-Oroszország el nem ismerésével elszigetelten maradjon. A mai Európában tartósan nem állhatna fenn feszültség a két állam között , ha Magyarország szerepet akar játszani az európai kormányok hangversenyében.«101 Nyilvánvaló, hogy ezt a magyar kormány épp olyan jól tudta, mint a reakciós osztrák kormány hivatalos szócsöve. Mutatja ez megint a Szovjetunió rendkívül megnőtt nemzetközi tekintélyét és súlyát a nemzetközi politikai életben. Hogy a Szovjetunió elismerését a kisantant országok, elsősorban Románia és Csehszlovákia elleni lépésnek is kell tekinteni, több, abban az időben megjelent sajtóhang is bizonyítja. A Times már idézett budapesti tudósításában olvasható (1934. február 8.), hogy »a magyar vezető köröket főként az az aggodalom vezette, hogy a kisantant Moszkvában elébe talál vágni Magyarországnak«. A mai nemzetközi viszonyok értékelése szempontjából is érdemes kihangsúlyozni, hogy a Szovjetunióval való kapcsolat milyen fontos tényező volt a tőkés országok politikájában már akkor, amikor a Szovjetunió egyedül volt és amikor gazdasági és nemzetközi súlya még nem volt olyan hatalmas, mint most, a második világháború után. A Berliner Börsenzeitung 1934. február 7-i számában a következőket írja : »Kétségtelen, hogy Budapest a szerződés megkötésével rendkívül ügyes diplomáciai sakkhúzást tett az éppen most parafált Balkán-egyezménnyel, úgyszintén azzal a megújuló tevékenységgel szemben, amelyet a kisantant a francia hatalmi politika árnyékában kifejt.«102 Hitlerék lapja,· az Angriff (Berlin) ugyanerről a kérdésről a következőket írja : »A magyar és olasz diplomáciának sikerült megelőznie délkeleti politikai ellenfeleit és semlegesíteni azokat a kísérleteket, amelyek a Szovjetuniót az említett két ország ellen akarták megnyergelni.« A Bayrische Staatszeitung (München) véleménye 99 Románia és Csehszlovákia a Szovjetunióval 1934 júniusában, vagyis négy hónappal Magyarország után létesített diplomáciai viszonyt. 100 O. L. M. T. I. Bizalmas. 1934. II. 8. 101 Uo. 102 O. L. M. T. I. Biz. 1934. II. 7.
