Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
-622 BÚZÁS JÓZSEF szerint a Szovjetunió elismerését Magyarország által »ügyes sakkhúzásnak lehet tekinteni Benes ellen«.10 3 Az Express című prágai lap a következőket írja : »Magyarország az egyetlen, amely politikát kever az elismerésbe és revíziós törekvéseinek támaszát akarja benne látni.«10 4 Világos' kép alakul tehát ki, milyen tényezők határozták meg ebben az időben a magyar burzsoázia álláspontját a Szovjetunióval való kapcsolatok kérdésében : 1. A Szovjetunió gazdasági megerősödése, nemzetközi súlyának és tekintélyének nagy megnövekedése. 2. A gazdasági válság Magyarországon és az áruelhelyezési nehézségek. 3. Az olasz kormány politikája, befolyása a magyar külpolitikára. 4. A tőkés országok közötti ellentétek és a magyar uralkodó körök revizionista, nacionalista hatalmi törekvései. Mindezen tényezők ellenére a szovjet és a magyar kormány közötti kapcsolatok helyreállítása érdekében a kezdeményezés nem magyar részről, hanem a Szovjetunió részéről indult meg Németország, illetve a német diplomácia közvetítésével. Kánya Kálmán berlini magyar követ. 1931. január 24-én kelt jelentésében10 5 közli a külügymiszterrel és Bethlen miniszterelnökkel, hogy a német Külügyminisztérium tudomására hozta, hogy Litvinov von Dirksen moszkvai német követtel folytatott beszélgetésében úgy nyilatkozott, hogy a Szovjetunió szívesen lépne érintkezésbe Magyarországgal. A német külügyminisztérium közölte Kányával, hogy Németország szívesen vállalja a közvetítést a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozóan. A magyar kormány azonban ezt a szovjet kezdeményezést a leghatározottabban visszautasította és Kányához intézett 1931. január 30-án kelt utasításában10 6 a Külügyminisztérium a következőket közölte: »Szíveskedjék a német kormánynak udvarias formában tudomására hozni, hogy Szovjet-Oroszországgal való érintkezés felvételére a mostani időpontot nem tartjuk alkalmasnak, miértis az a kérésünk, hogy ezzel a kérdéssel most ne foglalkozzanak.« 1933-ban újabb szovjet kezdeményezés történt, szintén Németország közvetítésével. Schön, Németország budapesti követe, 1933. április 17-én a Külügyminisztériumban folytatott beszélgetés alkalmából szóbahozta a szovjet-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételét.107 A diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó tárgyalások végül is a fasiszta Olaszország közbenjárására kezdődtek meg, mégpedig Rómában 1934-ben. Jungerth Rómából 1934. január 27-én kelt jelentése10 8 többé-kevésbé nyíltan meg is mondja, hogy Mussolini interveniált a magyar kormánynál, hogy vegye fel a Szovjetunióval a kapcsolatot annak érdekében, hogy ellensúlyozni próbálja »az ellenkező politikát csináló csoport, főleg a kisantant befolyását«. Jellemzőként említjük meg, hogy 1934. február 21-én az országgyűlés képviselőházának ülésén gróf Apponyi György, a Keresztény Párt képviselője interpellációjára a szovjet-magyar megállapodás tárgyalásáról, amikor azt kérdezte, hogy miért vált szükségessé a Szovjetunióval való 103 Ο. Ï,. M. T. I. Biz. 1934. II. 20. 104 O. L. M. T. I. Biz. 1934. II. 8. 105 M. M. I. Küm. res. pol. 1931. év. 78. 106 Uo. 107 M. M. I. Küm. pol. 1933. 21/7—1129. 108 M. M. I. Küm. res. pol. 1934. 32.
