Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
a szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 589 fiatal szocialista országnak, a munkások és parasztok első államának létezésével és hatásával a nemzetközi politikára. így Magyarországon is napirendre került a Szovjetunióval való viszony rendezése. Magyarországra is vonatkozik Leninnek az a megállapítása, hogy »van egy erő, amely nagyobb, mint bármelyik ellenséges kormány vagy osztály óhaja, akarata és elhatározása — ez az erő : az általános világgazdasági viszonyok, amelyek kényszerítik őket, hogy a velünk való kapcsolatoknak erre az útjára lépjenek«.3 Vizsgáljuk meg, hogy Magyarország esetében melyek voltak azok a gazdasági viszonyok, amelyek a magyar uralkodó osztályokat alapvető szovjetellenes beállítottságuk ellenére arra késztették, hogy napirendre tűzzék a Szovjetunióval való kapcsolatok felvételét. 1. 1921 —22-ben Magyarországon is, akárcsak a legtöbb európai országban, gazdasági válság bontakozott ki. A háború alatt mutatkozó áruhiány megszűnt, az eladhatatlan árukészletek egyre növekedtek. Az európai országok belső piaca az infláció, a reálbér csökkenése, a lakosság széles rétegei vásárlóerejének süllyedése következtében válságos helyzetbe jutott. A belföldön eladhatatlan hatalmas árufeleslegek mind fokozottabb mértékben követelték a külföldi piacok bekapcsolását az áruforgalomba. Ez vonatkozott mezőgazdasági cikkekre is, de még inkább a magyar ipar termékeire. A GyOSz 1922-ben kiadott jelentése megállapítja, hogy a magyar ipar igen nagy elhelyezési nehézségekkel küzd és »egyes iparágak, különösen a gépipar kénytelen termelését redukálni, vagy legalábbis nem képesek azt a termelőképességet kifejteni, amelyre gazdasági és pénzügyeink jelen helyzetében szükség volna«. Az áruelhelyezési nehézségeket még fokozta az 1921. évi jó mezőgazdasági termés. Mindennek az volt a következménye, hogy — amint a külügyminisztérium egyik jelentése megállapítja — »megszűnt az áruhiány, ipari válság mutatkozik«.4 A belföldi elhelyezési nehézségekből a magyar ipar a kiútat elsősorban az export fokozásában, új piacok szerzésében kereste. A magyar ipar életbevágóan érdekelve volt, hogy iparcikkei számára új piacokat szerezzen és tudta, hogy ebből a szempontból a szovjetállam állandó nagy és biztos elhelyezési lehetőségeket jelent. Az elmaradott magyar ipar fejlődéséhez nagy segítséget nyújtott volna a Szovjet-Oroszországba irányuló ipari export, amelynek már az első világháború előtti időszakból voltak bizonyos tradíciói. Magyarország abban az időben igen jó elhelyezési piacot talált mezőgazdasági gépei számára, ami megfelelt a magyar gazdasági élet és a magyar ipar adottságainak. Az első világháborút megelőző három évben Magyarország a következő mezőgazdasági gépeket szállította Oroszországba (1000 Kr) : Cséplőgép Szalmakazalozó Aratógép Vetőgóp Gabonatisztító gép Magtisztító gép . . . Kukoricamorzsoló . Szénakaszáló 1911 11 382 1912 1913 7 444 9 134 826 595 17 128 2 718 71 418 362 424 468 358 27 582 375 883 53 761 528 228 378 403 3 Lenin Művei 33. k. Szikra, 1953. 142. 1. 4 O. L. Küm. gazd. pol. oszt. 1922.
