Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
A SZOVJET-MAGYAR KERESKEDELMI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ 1919-1938 A Tanácsköztársaság megdöntése után Magyarországon a nagybirtok és a finánctőke legreakciósabb körei kerültek uralomra. Uralmukat csak fasiszta diktatúra segítségével tudták fenntartani, csak véres terrorral lehetett elnyomni a forradalmi magyar munkásságot és a falusi proletariátust, amely a proletárdiktatúra rövid néhány hónapja alatt megízlelte a szabadságot és gyűlölte azt a kormányt, amely újból a grófokat és bárókat, a gyárosokat és bankárokat ültette a magyar nép nyakára. A magyar kormány osztályjellegéből, a dolgozók elleni gyűlöletéből következik szovjetellenessége is. A magyar uralkodó körök első sorban azért tanúsítottak ellenséges magatartást a Szovjetunióval szemben, mert az a · munkások és parasztok állama volt, mert ott megszüntették a kizsákmányolás minden fajtáját. Gyűlölték a Szovjetuniót továbbá azért, mert tudták, hogy a szovjet állam léte, minden gazdasági, politikai vagy katonai sikere fokozza a magyar munkások és agrárproletárok forrâdalmi érzelmeit és saját elnyomóik elleni gyűlöletét. Tudták, hogy a forradalmi magyar munkásságot, amely már egyszer győzelemre vitte a proletárdiktatúrát, mély rokonszenv fűzi a Szovjetunióhoz : benne látja példaképét és biztosítékát annak, hogy a magyar proletariátus ügye a Tanácsköztársaság leverésével nem bukott el örökre. Érthető tehát, hogy a magyar uralkodó körök, Horthy és a magyar kormány gyűlölték a Szovjetuniót, minden szovjetellenes politikát és akciót hajlandók voltak támogatni és féltek a Szovjetunióval való bármiféle kapcsolattól. Horthyék szovjetellenes politikája megmutatkozott már 1920-ban, amikor Lengyelországnak felajánlották részvételüket a szovjetállam elleni intervenciós háborúban. A magyar kormány 30 000 főből álló hadsereg felállítására vállalkozott. Bevetésére azért nem került sor, mert ez a kisantant országainak és Franciaországnak külpolitikai céljaival ellentétben állt, és ezért a csehszlovák kormány megtagadta a magyar csapatok átvonulását Csehszlovákia területén. A magyar kormány az intervenciós háborút a szovjetország ellen fegyver- és hadianyag szállítással1 és külföldi hadianyag tranzitálásának engedélyezésével2 támogatta. A magyar uralkodó osztályok szovjetellenes politikai vonalán mit sem változtat az a körülmény, hogy a magyar kormánynak is számolnia kellett a 1 O. L. Küm. gazd. pol. (Országos Levéltár. Külügyminisztéjium gazdaságpolitikai osztály) 1920. X. 2332., X. 9913 és 1921. 1-33. 102. 2 O. L. Küm. gazd. res. pol. szám nélkül.
