Századok – 1955

Tanulmányok - Wellmann Imre: A parasztság helyzete az 1767. évi úrbérrendezés előtt 551

a parasztság helyzete az úrbérrendezés előtt 585 országi és erdélyi útjáról) : Transilvanica, O'Donell ; Berlász Jenő kéziratos tankönyvelőtanulmánya a XVIII. századi erdélyi jobbágyságról ; Berlász Jenő : A Mária Teréziakori erdélyi kivándorlások szociális háttere. A bécsi Magyar Töitánetkutató Intézet évkönyve IX. 1939. főképp 22-36. 1. Különösen a töröktől szabadult vidék fejlődése szempontjából lényeges, hogy a település elsősorban a már meglevő helységek felé irányult, a puszták viszont nagyrészt üresen maradtak. Rámutat erre már S. Theschedik: Der Landmann in Ungarn (1784) 178—180. 1., ν. ö. Wellmann Imre: Tessedik Sámuel (Bpest, Művelt Nép, 1954) 67 — 68. 1. A jobbágytelek-átlagra s annak csökkenésére nézve 1. Wellmann : Gödöllő 109. 1., Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása, a parasztság nagyarányú kisajátításának kezdetei. Tanulmányok 269 — 276. 1. A gazdagparasztok, a parasztságon belüli ellentétek : S. Theschedik i. m. 45 — 46., 80.1. ; Tessedik Sámuel : Szarvasi nevezetességek (kiadta Nádor Jenő. Bpest, 1938) 18. 1. ; Berzeviczy Gergely művei (kiadta Gaal Jenő, 1902) II. 150. 1. ; Wellmann Imre: Az 1753-i alföldi parasztfelkelés. Tanulmányok 149—153., 157. 1. ; Szántó Imre, uo. 276 — 279. 1. ; Maflát Jolán —Márkus István: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században. Századok, 1943. 326—330. 1. A béresekről, szolgalegényekről 1. alább a majorokkal kapcsolatban. / A város és a falu viszonyára, a városi zsellér-kapás elemre nézve 1. Thirring statisztikai adatain kívül Jenny Ilona: Sopron úrbéri falváinak viszonya a városhoz 1765—1836. (Pécs, 1930); Gyömrei Sándor kéziratos tankönyv-előtanulmánva Pest-Buda XVIII. századi gazdasági fejlődéséről ; limitációk a Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen kiadásában megjelent -Magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye I—III. és V/2, kötetében (1885-1904). A dézsmáról IIa Bálint: A dézsma adminisztrációja. Levéltári Közlemények 1940—1941 (vö. itt 225.1. jz.), továbbá Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből (Bpest, Athenaeum, 1948) 297 — 298. 1. az előző korszakról nyújt tájékoztatást ; itt elsősorban a Nyíregyházi Állami Levéltár Szabolcs megyei iratai közt Liber VII jelzéssel található dézsmapert használtam, továbbá Kolosvári—Óvári i. m. IV/1. 862 — 864. 1. és Berzeviczy i. h. 135—136. 1. A katonaszedésről Varga János: A parasztság állami kizsákmányolása a 18. század első felében. Tanulmányok 70—73. 1. ; Berzeviczy, i. h. 132., 136. 1. ; Wellmann, Tanulmányok 162. 1. Katonáskodás mint csavargók és felkelő jobbágyok »megszelídítő« büntetése I. Kassics : Enchiridion seu extractus benignarum normalium resolutionum regiarum I. (1825), desertores címszó alatt, ós Wellmann, Tanulmányok 207 — 208. 1. A szökevényekről kiadott helytartótanácsi rendeletek kivonatai Kassicsnál (1727 — 1780-ig csak desertores stb. címszó alatt 43 rendelet, 1. 73 — 80. 1.). Az 1747-i katonai regulamentum : Corpus juris Hungarici (folio kiadás 1779) II 2.223 — 229. 1. A katonai terhekről általában: Taubert Ernő : A katonaság elszállásolása ós ellátása Somogy megyében a XVIII. század első felében (Pécs, 1928), Komoróczy György: Fejórvármegye és a katonaügy a XVIII. században (1937). A forspontról Varga J., Tanulmányok 67 — 70. 1., a transennáról Kolosvári—Óvári, II/] . 438.1. A beszállásolásról Varga J. i. h. 57 — 61., 66. 1., Jobbágylevelek (szerk. Balázs Éva. Bpest, Közoktatásügyi Kiadó, 1951) 164 — 165. 1., Scherer Ferenc: Gyula város története I. (Bpest, Stephaneum, 1938) 315. 1., a portióról az idézett regulamentum. A jobbágy védekezése, összeütközések a katonasággal: Kassics, i.m. 1751. nov. 1-i rendelet, Varga J., i. h. 66 — 67., 73 — 74. 1., Wellmann uo. 168—170., 199 — 200. 1. A katonaság elleni akciót felségsórtésnek minősítő rendelet : Országos Levéltár, Kancelláriai lt. Conceptus expeditionum 1753. okt. 25. A contributióról, annak felosztásáról, kivetéséről, a deperditáról a megyei adóösszeírásokon (pl. Nyíregyházi Állami Levéltár) kívül Berzeviczy, i. h. 136—142. 1., Varga J., i. h. 51 — 57., 61 — 66. 1., Pach Zs.P., i. m. 153—155. 1., Eckhart Ferenc: A bécsi udvargazdasági politikája Mária Terézia korában (Bpest, 1922)266. 1. Az excessusokról Kolosvári— Óvári IÏH. 437 — 438. 1., tiszteknek adott ajándékról uo. 11 2. 399 — 400. 1.; a tisztek a bírótól írást követeltek, hogy excessus nem volt : Kassics, 1774. jún. 27-i rendelet. A házi adóról Berzeviczy, i. h. 136—137. 1., a titkos pénztárról Kassics 1754. márc. 21., 1772. dec. 7., 1774. júl. 14. (ünnepek megtartása ós munka), 1769. szept. 27. (durrogtatás), 1770. szept. 17. (dohányzás), 1775. júl. 15. (tor), 1765. máj. 8. és 1771. febr. 20. (főispáni beiktatásokkor szedett pénzek, ajándékok, bankett), Kolosvári —Óvári, I. 458.1. (ünnep), V/l. 646.1. (durrogtatás), V 1. 619.1. (paraszti cifrálkodás), 1. még Acsády, 372. 1., az ajándékról Berzeviczy, i. h. 136. 1. Commissariusok és hajdúk exactiói: Kassics, 1766. máj. 6-i rendelet, Kolosvári—Óvári, ΙΓ2. 496 — 497. 1., Ember Győző: Jobbágyvándorlás és jobbágy védelem a 18. század első felében. A bécsi Magyar Történetkutató Intézet évkönyve, VI. (1936), kny. 12. 1. A közmunkáról II. József idézett 1770-i utazási 3*