Századok – 1955

Szemle - Dokumentumok a Romániai Kommunista Párt történetéből (Documente din istoria Partidului Communist din Romînia) (Ism. G. Dián Éva) 509

SZEMLE 509 (léseket, amelyek elkerülhetetlenül becsúsznak az ilyen nagy kollektív munkákba. Ilyen pl. többek között az, hogy az 1396. évi kereszteshadjáratot Zsigmond lengyel király vezette (150. 1.), vagy hogy Ulászló az 1444. évi hadjárat előtt Bulgáriát Hunyadinak ígérte stb. Összefoglalva ismételjük, hogy az ismertetett könyv kiváló összefoglaló munka, mely alkalmas arra, hogy széles tömegek olvassák és ugyanakkor szakemberek is haszonnal forgassák. Számunkra, akik most az egyetemi tankönyv megírása előtt állunk, •ugyancsak hasznos olvasmány, mert nagy segítséget nyújthat az anyag elrendezésénél és általában a több szerző által írt munkáknál mindig felmerülő igen fontos szerkesztési kérdéseknél. PERÉNYI JÓZSEF DOCUMENTE DIN ISTORIA PARTIDULUI COMUNIST DI\ ROMIMA (Buciiresti, Editura pentru literature politica) 1953 I. 1917—1922, p. 436+1. ; II. 1923—1928. p. 436 DOKUMENTUMOK A ROMÁNIAI KOMMUNISTA PÁRT TÖRTÉNETÉBŐL A Román Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Párttörténeti Intézet 1951-ben megkezdte a Romániai Kommunista Párt történetére vonatkozó okmányok kiadását. Az első kötet a Romániai Kommunista Párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmával jelent meg. Ez a kötet összefoglalóan a 30 év eseményeinek legjelentősebb dokumentumait tartalmazza. Azóta két újabb kötet jelent meg, amely már teljes anyagát tartalmazza az illető kornak. Az egyik kötet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására fellendülő munkásmozgalommal és a Romániai Kommunista Párt megalakulásának eseményeivel foglalkozik (1917 1923). A másik kötet pedig a kapitalizmus viszonylagos stabilizációjának korszakára vonatkozó dokumentumokat tartalmazza (1923—1928). A kötetekben közölt anyag döntő többségében a párt történetére vonatkozik. Legfontosabb források : a munkássajtó, a párt kiadványai, röpiratok, brosúrák és a párt archívumi anyagának egy része (a párt kongresszusának és plénumainak jegyzőkönyvi kivonatai, párthatározatok). A dokumentumokat időrendi sorrendben rendezték. Egyegy fejezet egy év anyagát tartalmazza. A közlés helyén csak maga a dokumentum áll, eredeti címével. A jegyzeteket a kötetek végén helyezték el. Nagyban megkönnyíti az olvasó munkáját a tartalomjegyzéknél elhelyezett pár mondatos tartalmi összefoglalás. A köteteket mutatók és fotókópiák egészítik ki. Az első világháború Romániában is a végsőkig kiélezte az ellentéteket . A gyengén fejlett ipar és a feudális maradványok mellett az idegen tőkések fosztogatásai nehezítették a román nép életét. Az első világháború és a Szovjet-Oroszország ós a Magyar Tanácsköztársaság elleni bűnös intervenció egymillió román katona életét rabolta el és elviselhetetlen terheket rakott a proletariátus vállára. A nép tömegei kivezető utat kerestek a háborúból' és a kizsákmányolás poklából. Az orosz proletariátus mutatta meg először a szabadulás útját. Erről beszélnek az illegális kommunista csoportok első röpiratai. A forradalmi mozgalmak erősödését számos gazdasági és politikai sztrájk bizonyítja, amely több helyen katonasággal és rendőrséggel történt véres összeütközéssel végződött. A parasztok földet akartak, a katonák tiltakoztak a háború és a szovjetellenes agresszió ellen, a nemzeti kisebbségek nemzeti egyénjogúságot követeltek. Mindezek a végsőkig kiélezték a román társadalom belső ellentmondásait. Az 1917—1920-as időszak forradalmi mozgalmainak szakaszában nem volt Romániában következetesen marxista, forradalmi párt, amely képes lett volna ezeket a mozgalmakat a burzsoá-földesúri rend szétzúzása céljából egységes forradalmi harcra egyesíteni. A Romániai Szocialista Párt, amelyben mensevik ideológia uralkodott, képtelen volt ezt a harcot vezetni. Tagadta a proletárdiktatúra elvét és visszautasított minden illegális mozgalmat. Az opportunizmus a párt szervezeti felépítésében is megmutatkozott: Belül teljes káosz és a fegyelem hiánya uralkodott. Ez a zavar 1918 után még növekedett.