Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Tudományos ülésszak Moszkvában hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából 471

A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK MOSZKVÁBAN HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK TIZEDIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történettudományi Osztá­lya és Történettudományi Intézete 1955. március 31-én és április 1-én, hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából tudományos ülésszakot rendezett. Az ülésszak a népi demokratikus Magyarország megszületése és fejlődése kérdéseivel foglalkozott. Nem kell külön kiemelnünk, mennyire megtisztelő az egész magyar nép, de különösen a magyar történészek számára, hogy a szovjet történészek a mi felszabadulási évfordulónkról külön tudományos ülésszakkal emlékeznek meg. A tudományos ülésszak megmutatta, hogy a kommunizmust építő szovjet nép, melyet a proletár internacionalizmus, a népek testvériségé­nek magasztos szelleme hat át, igen nagy figyelmet fordít más népek sorsának és különösen a népi demokratikus országok fejlődésének kérdéseire. Az ülés­szak újra bebizonyította, hogy a magyar nép történetét soha külföldön nem tanulmányozták olyan intenzíven, mint ma a Szovjetunióban. Ugyanakkor az ülésszak témaválasztásával, előadásaival ismét ráirányí­totta figyelmünket arra, hogy egész történetünk feldolgozása, ismertetése során az eddigieknél sokkal többet kell foglalkoznunk a felszabadulás és az azóta eltelt, eredményekben rendkívül gazdag 10 év történetének megfelelő feldolgozásával és népszerűsítésével. Nagy megtiszteltetést jelentett számunkra az, hogy az ülésszakra a szovjet történészek magyar küldöttséget is meghívtak. Magyar részről három­tagú küldöttség utazott ebből az alkalomból Moszkvába : Molnár Erik akadé­mikus, a küldöttség vezetője, Elekes Lajos, a történettudományok doktora és Nemes Dezső, a történettudományok kandidátusa, a Szikra Könyvkiadó vezérigazgatój a. Az ülésszak egyes előadásait, melyeket az Akadémia Történettudományi Intézetében tartottak, nagyszámú hallgatóság látogatta, melynek soraiban ott voltak a szovjet történészek, a Moszkvában tanuló magyar történész­aspiránsok, egyetemi hallgatók. Az ülésszakot, melynek elnökségében részt vettek — a magyar nagykövet és a magyar történész-küldöttség tagjai mellett — A.M. Panlcratova és M.N. Tyihomirov akadémikusok, továbbá A.L. Szidorov, a Történettudományi Intézet vezetője, K.V. Osztrovityanov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke nyitotta meg, aki megnyitó beszédében — melyet a Századok jelen száma közöl — méltatta az ünnepi alkalom jelentőségét. Az első előadást Molnár Erik akadémikus tartotta »A magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlődésének tíz éve« címen. Molnár Erik előadásában rámutatott arra, hogy 1945. április 4-e előtt az évszázadok óta elnyomott magyar nép számára a Szovjetunió léte állandó

Next

/
Thumbnails
Contents