Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Tudományos ülésszak Moszkvában hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából 471

472 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK MOSZKVÁBAN HAZÁNK" FÉLSZABADULÁSÁNAK TIZEDIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL bíztatást és erőforrást jelentett. Mikor a magyar uralkodó osztályok az országot a német fasiszták kezére játszották és pusztulásba sodorták, a Szovjet Hadsereg megmentette a magyar népet, kiűzte a fasiszta hordákat és helyreállította országunk függetlenségét. A magyar uralkodó osztályok hatalmának megdőltével lehetővé vált a magyar nép számára alkotó erőinek teljes kifejlesztése. A háború utáni újjászületésünkért folytatott harcot az a Kommunista Párt vezette, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalataiból merített. Molnár Erik ezután részletezte a Szovjetuniónak a magyar nép iránti barátságát bizonyító gazdasági és politikai segítségét. 1945-ben a Szovjetunió élelmiszereket szállított Magyarországra. Majd segített mezőgazdaságunk helyreállításában. Politikai támogatást nyújtott ahhoz, hogy megszabadítsuk országunkat az imperialista hatalmak beavatkozási kísérleteitől. A Szovjetunió 1946-ban igen kedvező feltételeket szabott a jóvátétel fizetésére, 1948-ban pedig a még fennmaradó összeget 50%-kal csökkentette. A segítségnek ezek a formái mélyen meggyökereztették a magyar népben a Szovjetunió iránti hálát és szeretetet. Előadása következő részében Molnár Erik rámutatott arra, hogy az 1948. február 18-án kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény után még jobban kiszélesedett a két ország közti kapcsolat. Külpolitikai vonatkozásban a magyar nép támaszkodhatott a Szovjetunió segítségére, a Szovjetunió egyre újabb gazdasági segítséget nyújtott az ipari és mezőgazdasági termelés minden területén. Az új munkamódszerek, termelési eljárások és tapasztalatok átadásában nagy szerepet játszottak a Magyarországon járt szovjet küldöttségek és a Szovjetuniót látogató magyar delegációk, különösen a paraszt küldöttségek. Kiszélesedtek a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok is. Nagy eredményeket értünk el a Szovjetunió kulturális eredményeinek elterjesztésében. A szovjet kultúra alkotásai iránytmutatóvá váltak a mi számunkra s egyúttal közelebb hozták a magyar népet a szovjet nép mindennapos életéhez. Az előadó részletesen kifejtette, hogy a tervszerű szovjet tudományos munka állandó példát és ösztönzést jelent a magyar tudósok számára. Befejezésül utalt arra, hogy ma, amikor az amerikai imperializmus új világháborút akar kirobbantani, Magyarország békés fejlődésének és a magyar nép boldogulásának biztosítéka a Szovjetunió békepolitikájának sikere. Molnár Erik akadémikus előadását R. A. Averbuch, a történettudományok doktorának értékes előadása követte. Az előadó a magyar történészek széles körében ismert, különösen az 1848—49-es magyar forradalom kérdéséről írt kiemelkedő munkája révén. A tudományos ülésszakon tartott előadásában, melynek címe »A magyar nép függetlenségi harca 1848—1849-ben és a haladó orosz társadalom« elsősorban arra utalt, hogy a felszabadult magyar nép ápolja az 1848—49-es függetlenségi harc hagyományait és erőt merít ezekből mai harcának folytatásához. Az előadó ezután ismertette a magyar forradalom és szabadságharc jelentőségét és sajátosságait, majd rátért a korabeli Oroszország helyzetének rajzára. Bemutatta a feudalizmus bomlását Oroszországban és azt, hogy a polgári demokratikus ideológia és az utópikus szocializmus hogyan hatolt be az orosz értelmiség köreibe. Kiemelte, hogy I. Miklós cár is részben a hazai nyugtalanságok letörésére határozta el, hogy segít a magyar szabadságharc leverésében. A cári intervenció népszerűtlen volt az orosz hadseregben : az előadó részletes adatokat ismertetett arra vonatkozólag, hogy közkatonák