Századok – 1955
Közlemények - Dolmányos István: A dekabrista felkelés magyarországi emlékei 425
A DEKA Bill STA FELKELÉS MAGYARORSZÁGI EMLÉKEI 433 Az összes korabeli lapok teljesen kommentár nélkül közölték a külföldi lapokból átvett, dekabrista vonatkozású cikkeket. Még reakciós jellegű tolmácsolást sem tettek a hírek mellé. Nemcsak az orosz hírek közlésénél jártak el így, de semmiféle külpolitikai anyaghoz sem fűztek magyarázatot. Ennek a jelenségnek megértéséhez figyelembe kell venni az akkor uralkodott sajtóviszonyokat. A lapoknak ugyanis határozottan megtiltották külpolitikai jellegű dolgok fejtegetését. Amint a sajtótörténetből tudjuk, hosszú ideig semmiféle külpolitikai hírt nem közölhettek, s még az is hosszú harc eredménye volt, hogy végre a kormánynak tetsző külföldi lapokból idézhették a legfontosabb határontúli események leírását. A magyar sajtót fejlődésének ebben a korszakában találták a dekabrista felkelés hírei. így történt, hogy a különben kifejezetten reakciós és a bécsi kormánykörök által közvetlenül irányított lapok megrovó kommentár nélkül tárják az érdeklődők elé az orosz eseményeket. Ha a dekabristák célkitűzéseit, programját taglaló terjedelmes cikkeket olvassuk, azt kérdezhetjük, hogyan lehetséges, hogy a cenzúra engedélyezte közrebocsátásukat. Ennek csak egyféle magyarázatát tudjuk adni : a dekabrista felkelésről szóló anyagok ilyen meglepően nagymértékű közzétételét az akkori fejletlen, a reakció túlsúlyától szenvedő magyar politikai viszonyok és az a körülmény indokolja, hogy a felkelés híre már mint a felkelés vereségének híre érkezett el hazánkba. A politikai és ebből következő sajtóviszonyok ilyetén helyzete lehetőséget adott a haladó gondolkodású olvasónak, hogy alapos betekintést nyerjen a dekabrista mozgalom programjába és felismerje annak igazi mozgató erőit. A magyar nyelvű politikai irodalom tehát e korban a dekabristák forradalmi, önkényuralomellenes, antifeudális programjával gazdagodott. A haladó erők gyengeségére vall, hogy e gazdag program kiaknázatlan maradt a magyar politikai élet számára. Az újságok mellett a kormányzathoz befutó diplomáciai jelentések hozták a dekabrista felkelés hírét. Ezzel kapcsolatban érdekes röviden kitérni az osztrák kormánykörök állásfoglalására. Lebzeltern szentpétervári nagykövet részletesen tudósította Metternichet a lezajlott eseményekről.44 A hír vétele után a reakció megtestesítője szinte lázba jött. A gyűlölet vezeti tollát, amikor 1825. december 28-án feljegyzi naplójába a felkelés hírét.4 5 Levelezésének a tanúsága szerint az 1826-os év elején legfőképpen az orosz dinasztikus válsággal és legalább olyan súllyal a dekabrista felkeléssel foglalkozott.46 Még 1826. március 2-án is azt írta egyik levelében : »Continuez à observer les russes . . . «47 Metternich az oroszországi politika könnyebb megértése érdekében orosz dinasztia-történeti feljegyzéseket állított ekkor össze a maga számára.4 3 Az áprilisi és májusi levelezése is bizonyítja, hogy fokozott energiával 44 Erre és a dekabrista felkelés egyéb kérdéseire lásd Le Monde Slave 1926-os jubileumi tanulmányait. 45 Aus Metternichs nachgelassenen Papieren. Herausg. ν. Fürsten Richard Metternich-Winneburg. Wien, 1881. IV. Band, 198. 1. 46 Január elsején M. Neumannak írt levelében fejtegeti véleményét az orosz eseményekkel kapcsolatban. (Uo., 261.1.) Január 7-én a felkelésről írt ugyancsak Neumannak részletes tudósítást. (Uo., 262—263. 1.) Kilencedikén Eszterházyval közli ugyanezt (Uo., 299. 1.) Jan. 10-én Lebzelternnek ad tanácsokat a felkeléssel és az orosz politikával kapcsolatban. (Uo., 302—303. 1.) Febr. 18-án is az orosz eseményekkel foglalkozott. (Uo., 264. 1.) 47 Uo., 267—268. 1. 48 Uo., 271. 1.
