Századok – 1955

Tanulmányok - Elekes Lajos: A központosító politika belső erőforrásai a XV. század második felében 1

A KÖZPONTOSÍTÓ POLITIKA BELSŐ EKÖFOKBASAI 31 kovácsok) ; Király : Pozsony város joga a középkorban. 429. 1. (pozsonyi szabók) ; Történelmi Tár. 1889. 181. 1. (kassai szűcsök). A legények helyzetéhez: Király i. m. 430.1., Jakab i. m. 237. 1. CXLIX. sz. (pozsonyi szabók illetve kolozsvári lakatosok céhtaksája) ; Jakab i. m. 257., 262., 264., 316. 1. stb. (könnyítések a családtagok részére) ; uo. 245—246. 1. (mesterhez való követelmény a legény munkájánál) ; Házi i. m. II/6. 209., II/4. 233., 256.1., Király i. m. 434.1. (bérviszonyok) ; Kovachich : Formulae solennes styli . . . 435. 1. (pesti kovácsok szabályzata a bérre fordítható munkáról) ; Szádeczky : A céhek története Magyarországon. I. 40. 1., II. Oklevéltár. 41. 1. stb. (szervezkedések) ; Ortvay : Pozsony város története. II/3. 270. 1. (pozsonyi ácsok bérharca). A »társulás« új értelmének, formáinak kérdéséhez : Jakab i. m. 246. 1. (kolozsvári aranyművesek az »egyesítés« ellen) ; uo. 263. 1. (szőrmék munkáltatása céhen kívül állókkal) ; Kovachich i. m. 436. 1. (legények »elcsábítása«, társaságban dolgoztatása). A kassai posztónyírók kísérlete a szabók alávetésére : Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1903. 428., 429. 1. (A városi tanács szerepére vö. a kereskedő-céh összetételét, uo. 342.1. stb.) A bártfai vászonszövés sajátos szervezetére Lederer E. hívta fel a figyelmet : Bártfa város vászonszövő üzeme a XV. században. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. 1934. Az építészet saj átos viszonyaira, Kassai István szerepe Horváth H. : Budai kőfaragók és kőfaragó jelek. Budapest sz. főv. várostört. monográfiái 6. sz., vö. Csemegi J. : Kassai István művészete. A vincellérház adatára Tagányi kéziratos hagyatéka figyelmeztet : Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Q. H. 2342. A magyarországi réztermelés kérdéséhez Paulinyi O. : A középkori magyar réztermelés gazdasági jelentősége (Kny. Károlyi-emlékkönyv). (Mindezek értékeléséhez vö. Molnár i. m. megfelelő részeit.) A mezőgazdaság fejlődésének, kivált termelési technikájának kérdései e korban úgyszólván teljesen tisztázatlanok. Folytak ugyan ilyen irányú kutatások, de eredményeik eddig nem kerültek nyüvánosságra. A szöveg idevágó megállapításai tehát fokozottan hipotetikus jellegűek. A Várdaiak birtokához tartozó helységek állatállományát feltűntető adólajstrom : Zichy-oklevéltár. IX. 339. 1. (Pap : 339., Veresmart : 340., Szentgyörgy : 340—341.) Lovak terjedését mutató, korábbi adatok az ország mezőgazdaságilag fejlettebb részéből, pl. Zichy. VIII. 604., 627. 1. (A Töttösök birtokához tartozó Arany helységben az adószedő jogtalanul elveszi egy jobbágy öt lovát ; Asszonyfalván egy másik jobbágy hat lováról és ekéjéről van szó,) A széna- és zabtermelés fontosságát mutató, ismert adatok sokaságából pl. Házi i. m. 1/5. 95., 113., 142. 1. ; Zichy. X. 118. 1. ; Levéltári Közlemények. 1932. 257. 1. stb. (A szénatermelés méreteire vö. pl. Bártfai Szabó : Pest )negye történetének okleveles emlékei. 254. 1., 978. sz. : egy hatalmaskodási ügyben ezer szekórnyi szénát említenek.) Adatok Sopron úrbéres falvainak (káposztás) kertgazdaságára : Házi i. m. II/5. 17., II/6. 171—172. 1. stb. — A pusztásodás tényét, mint ismeretes, Szabó I. tárta fel (Századok. 1938.) ; lényegét, összefüggését a paraszti differenciálódás törvényszerű menetével Molnár E. i. m. tisztázta. Azonban a folyamat részleteit, szakaszait, sajátos körülmények okozta kilengéseit rem mutatták meg. Az V. László részére készített jövedelem-kimutatás, mely a kamarahasznát a nagyfokú pusztásodás miatt a Zsigmond korabelinek felére teszi : Űj Magyar Múzeum. 1853. 513. 1. A nyitrai kamarahaszna-jegyzék, mely 1452-ben (összeadási hibákkal és leszámítva a nem fizetőket) 2378 adóköteles portát tűntet fel »demptis combustis« : Országos Levéltár Dl. 44.649. A pusztásodás századvégi méreteit, valamint a gazdálkodásba bérletek formájában visszakerült terület feltehető mennyiségét illetően Molnár E. számítását követjük, i. m. 255. 1. A »szegény« fogalmának értelmezéséhez vö. Szabó I. : Ugocsa megye. 151. 1. A Várdaiak gazdatisztjeinek elszámolásait történetírásunk nem aknázta ki kellőképpen, noha igen tanulságosak a nagybirtok ekkori helyzete, gazdálkodása, jövedelmei, a paraszti terhek alakulása szempontjából. Gabona piaci értékesítésére utaló részek : Zichy. XI. 68., 69., 70. 1. (Ex ipso acervo tritulato provenerunt cubuli XLV, de, quibus vendidimus fruges pro XIIII. fl., per % cubulos ad singulum flore num« stb.) A Györgyi Bodók bodrogi birtokainak becsűje : Zichy. XI. 337. s köv. 1.) (. . . silva silicea sub custodia deputata«, »terrae arabiles communes et pascuales« stb.) Szilágyi Erzsébet rétet bérel Esztergomban : Dl. 37.643. Várdai Miklós szénát vásárol : Zichy. IX. 477. 1. A csaholiak hatalmaskodása: Bánffy-oklevéltár. II. 167. 1. A munkácsi sertésállomány megtizedeléséből 1 200 forintos kár : Zichy. X. 253. 1. Gutori Nagy állatainak elhajtása : Dl. 14.544. (Birtokainak fekvésére vö. Dl. 14.572., Bártfai Szabó i. m. 200. 1.) Mátyás állattenyésztési elveire Brandolinus utalása nyomán Kardos T. hívta fel a figyelmet, Századok. 1950. 150. 1. és 117. jz. Az 1488-i kiviteli tilalom : Századok. 1883. 525. 1. A piac elemeinek fejlődésére egészében vö. Molnár i. m. (Benyomásunk szerint nem lehetetlen, hogy további kutatások alapján valamivel fejlettebb viszonyokat kell majd megállapítanunk.) A váradi vám ügye : Teleki i. m. XII. 9., 15., 20., 58., 67. 1.' A soproni csizmadia-díjszabás 1460 körül : Házi i. m. II/6. 210.1. (»Parasztkabát« említése