Századok – 1955

Tanulmányok - Elekes Lajos: A központosító politika belső erőforrásai a XV. század második felében 1

32. ELEKES LAJOS uo., vő. Történelmi Tár. 1893. 188. 1.) Szilágyi Erzsébet vágómarhát vásároltat udvartartásának : Levéltári Közlemények. 1927. 76. 1. (Vö. Elekes L. : Hunyadi. 306. 1.) A fraknói gabonavétel : Házi i. m. 1/5. 210. 1. (Hasonló jellegű adatok szép számmal. Egyik Yárdai tulajdon úrbéres helységeben, Szentgyörgyön vásárol szénát : Zichy. IX. 477. 1. Gazdatisztje szalonnát és egyéb élelmiszereket vásárol : uo. XI. 79. 1. stb. Gabonát vásárló jobbágy : Levéltári Közlemények. V. 69—70. 1. stb.) Mátyás lefoglalja a szebeni polgár ökreit : Teleki i. m. XI. 545. 1. Az erdélyi mértékek rendezése : uo. XII. 432. 1. A szállítóeszközök, közelebbről a szekérfajták fejlődésére Domanovszky : Mázsaszekér (Kny., Fejérpataky-emlékkönyv). A népesség számára és feltehető megoszlására Molnár i. m. 239. s köv. 1. (Alsó határként. Más számítások : Magyar Művelődéstörténet. II. 214.1. stb. Bizonytalan tényező, egyebek mellett, a városi és falusi zsellér-elem. Ez is oka, hogy a népszám megállapításánál, mostani ismereteink mellett, nagy ingadozás lehetséges.) A városok rendi fejlődése szempontjából nagy jelentőségű Tárnokszékről Szentpétery : A tárnoki ítélőszék kialakulása. (Értékeléséhez Molnár i. m. 148. 1.) Kolozsvár : Jakab i. m. 275.1. Szeged : Reizner: Szeged története. IV. 86.1. Bőrkiviteli tilalom: Teleki i. m. XI. 156., vö. XII. 224. 1. Kenderkiviteli tilalom (a bányászatban szükséges kötélmennyiség biztosítása céljából) uo. XII. 480. 1. A kereskedőtőke felhalmozásának korlátolt lehetőségeire Molnár i. m. 158. s köv. 1. A nemesfémbányászat szervezetében, a kényszerbeváltás hasznának méreteiben bekövetkező — sa jelek szerint Mátyás uralkodásának végére tehető — változásokra Paulinyi : A magyar arany monopólium jövedelme a középkorban. Domanovszky-Emlékkönyv. 488. s köv. 1. (Az adókulcs megváltoztatásának időpontja tisztázatlan.) A Perényiek leverése : Teleki i. m. XII. 240., 244., 249., 251., 252., 255. 1., vö. Dl. 21.313. — Király és városok megerősödő szövetségét tükrözi az újszerű ideológia, mely Mátyás egyes városi, sőt mezővárosi kiváltságleveleinek elvi indokolásaként már a hatvanas években kibontakozik. így Sopron 1463-i privilégiumában : »... cum gloria regum in multitudine populorum et decus ac robur regnorum in divitiis ac amplitudine existant civitatum, expedit principibus omni diligentia intendere populis servandis in eorum libertatibus ac civitatibus magnificandis et fovendis . . . «, Házi i. m. 1/5. 77. 1. A jobbágyok földesúri pénzterheire pl. Zichy. XI. 67. 1. (taxa), 74. 1. (fertő), 75. 1. (ezek összesítése és egyéb, pénzen megváltott terhek : gabona, bor, földesúri kőbánya, révvám, halzsákmány harmada stb.), 437. 1. (hatalmaskodás során behajtott rendkívüli adó). A Várdaiak birtokairól az ötvenes években készített adólajstromok : Zichy. IX. 402., 416., 403., 415., 478. 1. stb. A földesurak rendes jövedelemként számolnak a rendkívüli adóval, például az alábbi zálogügynél : »collectis seu terragiis consvetis, taxisque seu censibus extraordinariis«, Dl. 13.830. Mátyás adópolitikájának, a rendkívüli adó és egyéb jövedelemforrások arányának alakulása nagyvonalakban ismeretes. Az állami, kivált várépítési robotteherre, országgyűlési panaszok mellett : Zichy. X. 83. (Töttös László jobbágyai királyi rendeletre erősítik az Újlakkal szemben levő várat), Teleki i. m. XI. 456. 1. (A király utasítja a pozsonyi ispánt, a megye lakosságával erősíttesse meg a város sáncait és építessen hidakat). Várdai levele : Zichy. X. 352. 1. Ellentétek földesurak és királyi adószedők közt : Zichy. X. 133., vö. 136., 139. 1. ; Zala megye története. Oklevéltár. II. 610. 1. stb. Margitafalván »rustici et inhabitatores« kelnek fel az adó ellen, Upori László királyi hadakkal leveri őket, Mátyás utóbb — a kártérítést követelő földesúrral szemben — neki ad igazat : Csáky-oklevéltár. 1/1. 438. 1. Báthory Miklós ügye : Teleki i. m. XII. 144., 146. 1. Töttös jobbágyai beszállásolástól félve menekülnek a király birtokaira : Zichy. X. 269. 1. A király a mezővárosokra, a királyi birtok mezővárossá fejlődő helységeire is kiterjeszti a Sopron esetében megfigyelt ideológiát : »decus ac robur regnorum in divitiis et amplitudine consistant civitatum et villarum«, mondja abban az oklevélben, mellyel adókönnyítést enged a Komáromhoz tartozó Nagymegyei· és Izsap királyi falvaknak, Zichy. X. 413. 1. Még világosabb a Neszmély (ugyancsak királyi mezőváros) adóterhét könnyítő oklevél : »cum civitates et oppida eo magis fovenda sint, quo in eis decor simul et utilitas regni posita videatur . . . «, uo. XI. 89. 1. A jobbágyok költözését megszorító intézkedések indokolása : 1459-ben a telekkatonaság összeírása, 1463-ban általános (nemesi) felkelés, 1468-ban és 1474-ben a rendkívüli adó. Ugyanakkor az 1468-i rendelkezés, csakúgy mint a jogi rendszerezésnek szánt 1486-i törvénykönyv, hangsúlyozza a költözési jog érvényben maradását. A bérletek, mint a feudális gazdaság szerkezetén mutatkozó »rések« jelentőségére Molnár E. i. m. 232. s köv. 1. Adony: Zichy. X. 320. 1. Gedéd : Bártfai Szabó i. τη. 254. 1. 978. sz. Mátyás döntése a pozsonyi szőlőbérlők javára a Szentgyörgyiek ellen : Teleki : Hunyadiak kora Magyarországon. XII. 332.1. Ellenkező értelmű döntése a Szentgyörgyiek és a nagyszombati szőlőbérlők viszályában : Dl. 12.795. Ε tényben Mályusz, Századok.