Századok – 1955
Tanulmányok - G. Fazekas Erzsébet: Magyarország felszabadulása a népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése 334
346 G. FAZEKAS ERZSÉBET Akadtak ellenzéki körök, amelyek a Horthy-Kállay kormány uszályában vélték az egységet megtalálni. Hallgattak a kormánykörök célozgatásaira : »Ha egységet mutatunk kifelé, akkor jobb feltételeket csikarunk ki a szövetségesektől.« Holott evvel a magatartással csak az úri Magyarország vezető köreinek háborús politikáját segítik elő, s így akarva nem akarva a reakció támaszává lesznek. »A nemzeti egységre, a legszélesebb demokratikus összefogásra szükség van, ez azonban nem a reakcióval való összeölelkezésben, hanem csakis az ellene folytatott következetes harcban valósul meg.«17 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front nevében a Kossuth-rádió ugyancsak ennek a harcnak a szellemében szólította fel a magyar hazafiakat arra, hogy békét, kenyeret követelve március 15-én vonuljanak az utcára. Március 14-én pedig a Kossuth-rádió a vészharangot húzta meg : »Visszahozhatatlan alkalmat mulasztunk el a Hitlerrel való szakításra, ha a nácik már hazánkban fognak állni, ha már átvették az ellenőrzést a vasútaink felett, s minden fontos helyen ott fognak ülni összekötőik. . . . Ilyen körülmények közt meg kell gyorsítanunk a partizánharc előkészítését, szervezését, hogy fegyverrel vehessük fel a harcot a németek és magyar cselédeikkel szemben.«18 Március 20-án és 21-én a Kossuth rádió egész nap egyik felhívást a másik után küldte Magyarország felé. Fegyverbe szólította a magyar népet, hogy azonnal indítson partizánharcot a németek által megszállt területen, a hadsereget, hogy forduljon a németek ellen és lássa el fegyverekkel a partizánharc résztvevőit. Egyben kiadta a nemzeti ellenállás bizottságai megteremtésének jelszavát. Ezek a bizottságok lesznek hívatottak, megannyi helyi kormányként, a nemzeti ellenállás, a nemzeti szabadságharc minden formájának megszervezésére és vezetésére. Egyben leszögezte, hogy ebben a harcban, pártállásra való tekintet nélkül, minden hazafinak ott a helye. De hazafi csak az, aki nem kivárást prédikál, hanem tömegakciókat szervez s nem nézi közben saját biztonságát. S Kossuth példáját állította oda az igaz hazafiság mértékeként : »A meghajlás Kossuth emléke előtt önmagában semmit sem ér. Kossuth a tettekben megnyilvánuló hazafiság embere volt. Emlékének az áldoz, aki magasra emeli a 48-as zászlót, kiáll a nép elé, mint ahogy ő kiállt a szegedi, ceglédi piacra és harcba hívta a tömegeket, a németek és a reakció belső ügynökei ellen : a magyar függetlenségért, és szabadságért.«19 Az MNFF — ugyancsak a Kossuth-rádión keresztül — most kiáltvánnyal fordult a magyar néphez, melyben a legszélesebb nemzeti összefogás megteremtését tűzte célul. Hangsúlyozta, hogy az előállott súlyos helyzetért a kormányzat a felelős, mert »határvédelmet« nem a német megszállók, hanem a felszabadító orosz hadak ellen hirdetett. Továbbá, mert keblén melengette a Volksbundot, s ugyanakkor tűzzel-vassal üldözte a demokrácia harcosait. Másrészt azonban leszögezte, hogy »most nem a közelmúlt bűnök számonkérésének van itt az ideje, hanem minden becsületes, tettrekész magyar összefogásának. Szent önvédelmi háborúra, nemzeti szabadságharcra hívjuk, fegyverbe szólítjuk a népet«.20 17 Uo. 18 Kossuth-rádió, 1944. márc. 14. »Előkészíteni a partizánharcot.« 19 Uo. 1944. márc. 20. »Kossuth Lajos«. 20 Kossuth-rádió, 1944. márc. 26. »A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kiáltványa«.
