Századok – 1955
Tanulmányok - G. Fazekas Erzsébet: Magyarország felszabadulása a népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése 334
Y MAGYARORSZÁG FELSZABADULÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSÉHEZ 347 »A teendő : fegyverbe /« — Különösen a Kárpátokban álló hadsereg katonáinak és tisztjeinek a kötelessége, hogy a közelgő orosz hadsereg mellé álljanak. »A törvénytelen, németbérenc kormánynak magyar tiszt, magyar honvéd nem engedelmeskedik! Inkább fegyverestől otthagyja csapattestét és partizánharcot kezd!« »A teendő : partizánharc az egész országban ! Partizángócokat kell teremteni a budai hegyekben, a Kárpátokban, a Bácskában, a Mecsekben és Mátrában, a Bihari hegyekben, a Bakony erdőben, a Duna—Tisza-köze akácosaiban. Minden üzem, minden bánya, minden tanya, egy-egy vára a fegyveres ellentállásn ak. «21 Az MNFF felhívta a munkásokat, hogy szabotálják a haditermelést, robbantsák fel a németekre dolgozó gyárakat, sztrájkoljanak. A földműveseket pedig, hogy rejtsék el az élelmet a németek elől. A betiltott ellenzéki pártokhoz fordult, hogy működjenek tovább a föld alatt. A KMP Külföldi Bizottsága a Kossuth-rádió március 30-i adásában tovább boncolgatta, elemezte az MNFF kiáltványának két vezető gondolatát, a fegyveres harc és a magyar egység kérdését. Megmagyarázta, hogy a m agyar egységet elsősorban a munkások és parasztok, s ezek szervezeteinek harcos egysége jelenti. Ugyanakkor a munkás-paraszt szövetséget, a munkásosztály vezetésével széles nemzeti összefogás gerinceként hirdette : Mert a szabadságharcot elsősorban a dolgozó osztályok fogják megvívni, de segítséget nyújthat ehhez mindenki. így még a MEP és a Keresztény Néppárt tényleg magyarul érző tagjai is. Az országra zúdult szerencsétlenség közepette a Horthytáborhoz tartozók közül többen elszakadtak a nyílt árulóktól s őket »most a Gestapo szuronyai kényszerítik arra, hogy tanuljanak a múltból«. Az ellenzéki pártoknak, március 29-i adásában, megmondotta a Kossuthrádió, hogy vezetőik a múltban a mögöttük álló néptömegek erejét »nem használták ki eléggé az ország érdekében. Túlzottan vigyáztak arra, hogy ne legyenek rendbontással vádolhatók.« — Továbbá, hogy »a Szociáldemokrata Pártot és a Kisgazdapártot eddig főleg az tartotta vissza attól, hogy testületileg csatlakozzék a Függetlenségi Fronthoz, hogy utóbbiban benne volt az illegális Kommunista Párt. . ,«2 2 Most, amikor az ellenzéki pártokat is illegalitásba kergették, itt az ideje, hogy az MNFF-hez csatlakozzanak. A nemzet egységes ellenállása így minden erőt az ország felszabadításának szolgálatába állíthat. A politikai vonalvezetés világos volt. A KMP Külföldi Bizottsága szembeszegezte az igazi, szabadságharcos, a KMP vezette MN F F-ben megvalósuló nemzeti egységet avval a Horthy-Kállayék által hirdetett, hintapolitikás memzeti egységn-gel, ahová a német megszállás előtt az ingadozó ellenzéki pártok a reakciós kormány uszályában, félig-meddig be is eveztek. A KMP Külföldi Bizottságának a Kossuth rádión keresztül adott útmutatásai nemcsak azért voltak nagyjelentőségűek, mert bennük mesterien jutott érvényre a marxista-leninista pártok stratégiai és taktikai vezetése. Hanem azért is, mert a párt magyarországi szervezeteinek 1943-ban történt feloszlása után, 1944 szeptemberéig, a MKP újjáalakulásáig, a pártirányítást így egyedül a Külföldi Bizottság juttatta érvényre, elsősorban a Kossuth-21 Uo. 22 Kossuth-rádió. Márc. 29. »A baloldali ellenzék«. 2*
