Századok – 1955

Szemle - Marchlewski; Julian: Válogatott írások. I. k. (Ism. Szokolay Katalin) 305

306 SZEMLE A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szabadította ki Julian Marchlewskit a havelbergi koncentrációs táborból. Kiszabadulása pillanatától kezdve minden erejét az Októberi Forradalom győzelmének szentelte. Közben állandó kapcsolatot tartott fenn a lengyel munkásmozgalommal. Helyesen ismerte fel az Októberi Forradalom győzelmében forrón szeretett hazája, népe felszabadulásának alapfeltételét. Mint a Kommunisták Lengyelországi Pártjának egyik vezetője, a III. Internacionálé megalapítói közé tartozott. A Kommunista Internaeionálén belül nemzetközi síkon harcolt a lenini elvek győzelméért. Egyike volt a Nemzetközi Vörös Segély kezdeményezőinek és megalapítóinak. Julian Marchlewskiban a lengyel és nemzetközi proletariátus nagy forradalmi harcosát tiszteli. 1950-ben, halálának 25-ik évfordulóján, amikor a nagy forradalmár és hazafi hamvait hazahozták a szabad lengyel haza földjére, mondotta Bierut elvtárs : »Ez a nagy lengyel hazafi a nemzetközi proletár forradalmár megtestesítője. Julian Marchlewski az internacionalista hazafi megtestesítője, aki népe iránti szeretetét összekapcsolta az emberiség nagy élenjáró eszméivel, az új társadalomért, a népek közötti testvériségért, a tartós békéért folyó harc eszméivel, melyeket a nemzetközi proletariátus harca valósít meg.« A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Párttörténeti Osztály a lengyel munkásmozgalom nagyszerű örökségét ápolta, amikor elhatározta Julian Marchlewski »Válogatott írásai«-nak a kiadását. A két kötet magában foglalja Marchlewski írói hagyatékának jelentős részét. Tudományos cikkeket, publicisztikai munkákat, népszerű-tudományos írások gyűjteményét tartalmazza. Az írások nagy része először jelenik meg lengyel nyelven. A cikkek közlésénél a szerkesztők nem az időbeli sorrendet tartották szem előtt, hanem a cikkek tematikáját. Ilyen meggondolások alapján az első kötet Marchlewskinek azokat a munkáit tartalmazza, melyek a lengyelországi kapitalizmus kérdéseivel, a XVIII. század végétől egészen a XIX. század végéig, az imperializmusba való átmenet szakaszáig foglalkoznak. Julián Marchlewski »Válogatott lrásai«-nak első kötete a Párttörténeti Osztály alapos, rendszeres munkája eredményeképpen 1952 második felében látott napvilágot. Az első kötetben foglalt munkák két csoportra oszthatók. Az első két tanulmány, »A fiziokratizmus a régi Lengyelországban« és »Napoleon és a lengyelek«, Lengyelország bukásának okaival, a lengyel történelem haladó hagyományaival foglalkozik. Ezekhez a cikkekhez sorolható még »A lengyel kérdés az 1848-as forradalomban« c. népszerű munka is. A munkák második nagy csoportja a kapitalizmus fejlődésével, a dolgozó tömegek helyzetével foglalkozik. Ezek : »A kapitalizmus fejlődésének szakaszai Lengyelországban«, »Társadalmi és gazdasági viszonyok a porosz fennhatóság alá tartozó lengyel területeken«, »Megjegyzések az agrárkérdésről a Lengyel Királyságban«, »A parasztság proletarizálódása«, »Vándormunkások a mezőgazdaságban«, »A falusi munkássággal és parasztsággal kapcsolatos feladataink«, »Utazás Galíciában«. Ezek a cikkek természetesen sem jellegüknél, sem pedig értéküknél fogva nem egyformák. Különböző időben, különböző feltételek között jöttek létre. Egyeseket munkássága kezdetén írta, másokat a forradalom tüzében, megint másokat külföldön, elzárva a hazai forrásoktól, sok esetben csak burzsoá munkák felhasználására utalva. Ennek következtében egyes cikkek sok kívánnivalót hagynak maguk után. De a hibák, hiányosságok ellenére Maehlewski irodalmi munkássága nagyban gazdagította a lengyel marxista irodalmat. Julian Marchlewski irodalmi tevékenységét minden esetben alárendelte a munkásosztály forradalmi harca szervezésének. Arra törekedett, hogy feltárja az egyedüli helyes utat a lengyel nép nemzeti és társadalmi felszabadulásához. A lengyel történelem tanulságai alapján a lengyel munkásosztály harcát, öntudatosodását igyekezett elősegíteni. Cikkeiben leleplezi a lengyel uralkodó osztályok árulását, gyűlölettel fordul a kizsákmányolók, elnyomók ellen, ugyanakkor a dolgozó ember mélységes szeretete hatja át minden írását. 1913-ban megírt cikkében pl. (»Napoleon és a lengyelek«) a lengyel kispolgárság körében élő Napoleon-kultuszt zúzza össze. A cikkben hangsúlyozza, hogy hamis minden olyan illúzió, mely valamelyik imperialista hatalomtól várja Lengyelország nemzeti felszabadítását. A cikk olyan időben íródott, amikor a lengyel uralkodó osztály egyik csoportja az antant, a másik csoportja pedig a központi hatalmakkal való szövetséget hirdette. Tanulságként állítja a lengyel proletariátus elé, hogy az Oroszország és Németország forradalmi munkásmozgalmával való szövetség az egyedüli útja a lengyel nép nemzeti és társadalmi felszabadulásának. Julian Marchlewski nagy forradalmár és nagy hazafi, ugyanakkor első volt a lengyel történetírásban, aki marxista módon dolgozta fel a lengyel történelem kérdéseit.