Századok – 1955

Szemle - Marchlewski; Julian: Válogatott írások. I. k. (Ism. Szokolay Katalin) 305

SZEMLE 307 1896-ban a Zürichi Egyetemen beadott disszertációjában először próbálta a materialista dialektika módszerét alkalmazni. »A fiziokratizmus a régi Lengyelországban« c. első munkájában igen helyesen a XVIII. században Lengyelországban uralkodó társadalmi és gazdasági helyzetben keresi az új elvi áramlatok, gazdasági nézetek, a lengyel fiziokraták elveinek alapját. A tanulmányban Marchlewski helyesen indul ki a társadalmi-gazdasági helyzetből, helyesen tárja fel a XVIII. századvégi Lengyelország osztályerőviszonyait, de végkövetkeztetéseiben hibás álláspontra jut. A lengyel reformmozgalom képviselőit elszakítja osztályalapjuktól, és ennek következtében képtelen teljes következetességgel bemutatni irányzatuk sajátos vonásait, korlátait. A hiányosságoknál tekintetbe kell vennünk, hogy a munka olyan időben íródott (1896), amikor a marxista elmélet még csak utat tört, és éles harcban állta II. Internacionálén belül eluralkodó opportunizmussal, reformizmussal. ' Julian Marchlewski írásai igen nagy segítséget nyújtanak a mai lengyel történetírás számára a kapitalizmus fejlődésének az egyes lengyel területeken való feltárásához. 1 Igen világosan elemzi pl. Galicia kapitalista fejlődését. Galícia a fejlődésben igen lemaradt. Ez összefügg az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági és nemzetiségi politikájával. Tényekkel bizonyítja be, hogy a bécsi banktőke gátolta, mesterségesen tartotta vissza Galicia ipari fejlődését. Nem húnyja be a szemét Marchlewski a galíciai földbirtokosság nemzetellenes politikája előtt sem. A galíciai lengyel és ukrán néptömegek súlyos hely-I zetéért az osztrák kormánnyal paktáló uralkodó osztályt teszi felelőssé. Leleplezi és a f maga valóságában mutatja meg a Galicia autonómiájával kapcsolatos felemás reformok lényegét, hamisságát. Marchlewskinek Galicia helyzetével foglalkozó cikkei segítséget ' nyújthatnak azoknak a történetíróknak is, akik a Monarchia történetét vizsgálják. Marchlewski a lengyel kapitalizmus fejlődéséről írt cikkeiben minden esetben ι szembeállítja az uralkodó osztályok helyzetét, nemzetellenességét és a dolgozó tömegek hazafiságát. A »Társadalmi-gazdasági viszonyok a porosz fennhatóság alá tartozó lengyel területeken« c. cikkében Szilézia fejlődését elemezve mutatja meg, hogy míg az uralkodó osztály tagjai beolvadtak, elnémetesedtek, addig a dolgozó tömegek megtartották lengyelségüket. Az idegen elnyomás ellen küzdő lengyel dolgozó tömegek helyzetét, harcát vizsgálva ebben a cikkben szövegezte meg azt az álláspontját, hogy a nemzeti kérdés összefügg a proletariátus harcával. »A lengyel nemzet érdekei a dolgozó nép érdekei« írja Julian Marchlewski. Julian Marchlewski írásai visszatükrözik nemcsak a nagy lengyel forradalmár fejlődését, de a lengyel forradalmi mozgalom fejlődésót is a leninista elvek felé. A lengyel forradalmi mozgalomban uralkodó luxemburgista nézetektől eleinte nem volt ment Marchlewski sem. Első írásaiban, melyekben igen nagy helyet foglal el a parasztság helyzetének elemzése, helytelen álláspontot foglal el. De Dzierzynskivel együtt az elsők között volt a lengyel munkásmozgalomban, aki felismerte a parasztkérdés fontosságát a forradalom szempontjából. Korábbi cikkeiben a parasztságot mint kispolgári, forradalom esetén reakciós tömeget ábrázolja. »A falusi munkássággal és parasztsággal kapcsolatos feladataink« c. cikkében azonban már a következőket írja : »a kérdés orosz elvtársaink számára különösen a forradalom szakaszában (1905—1906) vált égetővé, az agrárkérdés megoldása ma Oroszország legfontosabb kérdése«. Marchlewski közeledett a lenini állásponthoz, de csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szovjet építés tapasztalatai győzték meg teljesen a lenini parasztpolitika helyességéről. Ugyancsak téves szemszögből vizsgálta Julian Marchlewski eleinte a nemzeti kérdést is. Az elsők között volt, akik felismerték az orosz forradalom jelentőségét a lengyel nemzeti felszabadulás szempontjából, de nem értette meg a lenini nemzetiségi politika lényegót. Nem ismerte fel, hogy az imperialista viszonyok között is lehetséges nemzeti felszabadító harc, és ez a harc bizonyos körülmények között a proletariátus harcának szövetségese, pedig ennek a szövetségnek a feltételei megvoltak a XX. század eleji Lengyelországban. A lengyel munkásmozgalom vezetői azonban hibás nézeteikkel szűkítették a forradalmi harc frontját. Julian Marchlewski ós Dzierzynski a Nagy Októberi Forradalom tapasztalatai, Lenin következetes harca eredményeképpen ismerték csak fel hibás nézeteiket. Julian Marchlewski »Válogatott írásai« igen nagy értéket jelentenek. Szinte egy fél évszázad írásait foglalják magukba, melyek Marchlewski forradalmi tevékenyeégét, a lengyel munkásmozgalom fejlődését tükrözik vissza. De nem szabad behunynunk szemünket az írások hiányosságai, hibái felett. Marchlewski hagyatékát helyes marxista kritikával kell olvasnunk. Ezt a feladatot igyekezett elősegíteni Stefan Jedrychonski, aki Marchlewski cikkeinek méltatásán túl elemzi a cikkek erényeit és hibáit, nagy segítséget nyújtva ezzel a lengyel olvasóknak, hogy Marchlewski írói hagyatékából valóban tanuljanak. SZOKOLAY KATALIN