Századok – 1955

Szemle - Rapant; Daniel: Az 1831. évi kelet-szlovákiai parasztfelkelés [$] (Ism. Tilkovszky Lóránt) 302

302 SZEM I,Ε (TpHAua-rb jieT >KH3HH H ßopböbi MTajibHHCKOíí KoMMywicTíwecKOH ΠβρτΗΗ. MocKBa, 1953) fontos történelmi feldolgozásokat és párttörtóneti dokumentumokat tartalmazó kötet sem könyvkiadásunkban, sem sajtónkban nem talált visszhangra.1 Mind Oborina könyve, mind pedig a fenntebb említett művek magyar nyelven való kiadása fontos állomás lenne az elkövetett mulasztások helyrehozatalában. Kis ALADÁH DANIEL-1

;RAPANT : SEDUACKE POVSTANIE NA VYCHODNOM SLOVENSKU ROKU 1831. (Bratislava, Slovenska Akadémia Vied, 1953. X + 397 ; X + 528 ; 530 1.) AZ 1831. ÉVI KELET-SZLÖVÁKIAI PARASZTFELKELÉS A szlovák és a magyar nép történetében oly nagy szerepet játszott 1831. évi parasztfelkelés forrásanyagának feltárásában és közrebocsátásában, valamint a kérdés mélyreható, igényes feldolgozása terén is ezideig Rapant professzor e hatalmas műve az első igazán figyelemreméltó alkotás. Művének két vaskos dokumentumkötete nagy részben magában foglalja a vonatkozó fontosabb forrásanyagokat, amelyeket a felkelés színterének megyei és városi levéltáraiban, valamint a budapesti Országos Levéltár központi kormányhatósági levéltáraiban talált. Ezekre támaszkodva minden eddigi kísérletnél szélesebb rekonstrukcióját tudta adni a felkelésnek, s megközelítő teljességgel tudta érzékeltetni a kérdés gazdag problematikáját — müvének a dokumentumköteteket megelőző 300 oldalas tanulmányrészében. A szerző által feltárt hatalmas forrásanyag azonban — beleértve azt is, amit a dokumentumok közt nem közölt, de a tanulmánykötetben felhasznált — korántsem meríti ki azokat a lehetőségeket, amelyeke téren kínálkoznak. A kúriai levéltár vonatkozó bűnügyi peranyagának figyelmen kívül hagyása, báró Perónyi Zsigmond 1831. évi királyi biztosi iratai vaskos csomóinak s a különböző családi levéltárak anyagának mellőzése például feltétlenül hiba volt. A forrásanyag feltárásának szűkkörűsége természetszerűleg kedvezőtlenül hat ki a feldolgozásra. így az erdélyi gubernium és kancellária vonatkozó iratanyagának átnézése az erdélyi mozgalmakról lényegesen gazdagabb kép kialakítását tette volna lehetővé. A legjobban azonban az a mulasztás bosszulja meg magát, hogy a szerző a felkelés főszínterére vonatkozólag Zemplén megye levéltárából megelégedett néhány statáriális jegyzőkönyv felhasználásával. Pedig igen hasznos lett volna néhány évre visszamenően átlapozgatni az úrbéri ügyek iratait ; megtekinteni a különkezelt »epekórság iratok«-at ; a megyei közgyűlési és törvényszéki iratokat. Mindmáig érintetlenül hevertek ott két hatalmas kötegben az »1831-dik évben Varannón és vidékén rövid uton megítélt lázadókat tárgyazó irományok«, amelyek értéke messze felülmúlja azokat az összefoglaló jellegű dokumentumokat, amelyeket a szerző mind a közlés, mind a feldolgozáshoz való felhasználás szempontjából többnyire elégségesnek is tartott. Nem szükséges különösebben fejtegetni továbbá egy olyan forrásanyag értékét, mint a »Lázadók vagyonainak összeírása« iratcsomó, vagy arra utalni, hogy mennyire hasznos lett volna az egykorú megyei nemesi birtokösszeírások felhasználása. Az 1825—27-es országgyűlés által elrendelt országos összeírásnak a felkelés színterévé vált területekre vonatkozó adatai feldolgozásával pedig konkrét módon lehetett volna bemutatni azt a jobbágyi helyzetet, amely megfelelő körülmények közt szükségszerűen felkeléshez kellett, hogy vezessen. Ehelyett a szerző sematikusan ismerteti a magyarországi jobbágyviszonyok alakulását 1514-től; Mérei Gyula különböző vidékekről vett adatait idézve beszél a majorsági gazdálkodás kiterjesztéséről és annak a jobbágyság helyzetére való kihatásáról ; de adós marad épp annak megvilágításával, hogy a felkelés színterévé vált területeken mikor, hol, milyen formák közt és mennyi földet'vettek el a paiasztoktól, hogyan növekedett a robotteher, az adóteher ; milyen mértékben haladt előre ennek következtében a parasztság kisajátításának folyamata ; volt-e lehetőség a felhalmozódó nincs-1 Ε dokumentumkötet az Olasz Kommunista Párt 30 éves jubileuma alkalmából megjelent »Trenta anni di vita e lutte del P. C. I.« (Róma 1952) c. kötet orosz nyelvű fordítása.