Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Niederhauser Emil: A bolgár történettudomány fejlődése 270

284 NIEDEKHAUSER EMIL munkálkodik. A Szovjetunió Kommunista Pártja történetének tanulmányozása persze nemcsak eddig az időpontig, hanem a továbbiakban is a legnagyobb útmutatást és ösztönzést jelenti a bolgár történészek számára, mind az elméleti teendők és tudnivalók terén, mind pedig a történetírás gyakorlati módszerbeli feladatainak terén. A szovjet történettudomány hatása nyilvánult meg abban is, hogy a további tudományos kutatás tervszerű irányítására és összefogására létrehozták a Bolgár Tudományos Akadémia Bolgár Történeti Intézetét, amely a bolgár történeti kutatás legfelsőbb fóruma. Az Akadémia és Bolgár Történeti Intézete körül tömörülnek a bolgár történészek, nemcsak a vezető marxisták, hanem azok a régi, polgári történészek is, akik bekapcsolódnak az új szellemű kutatómunkába. A ma működő bolgár történészek közül meg kell említeni Zsak Natan professzornak a nevét, aki egyrészt a bolgár gazdaságtörténettel foglalkozó könyveivel ós előadásaival, másrészt a bolgár megújulás korával, annak gazdasági alapjaival és ideológiai jelenségeivel foglalkozó munkáival szerzett magának vezető helyet a bolgár történészek között. A bolgár történelem terén túl a marxista-leninista elmélet általános kérdéseivel, elsősorban a politikai közgazdaságtan kérdéseivel is sokat foglalkozik. A bolgár megújulás története általában az új bolgár történetírásnak egyik nagy problémája. Ennek a kérdéseivel foglalkozik sokat Dimitár Koszev professzor, a Bolgár Történeti Intézet igazgatója, e mellett még az újkori és legújabbkori bolgár történelemre vonatkozólag vannak értékes tanulmányai. 1951-ben jelent meg »Jegyzetek Bulgária újkori történetéből« című munkája,1

és nemrég hagyta el a sajtót az 1923. évi Szeptemberi Felkelésről szóló nagy, bőséges iratanyagot is mellékelő monográfiája.2 Ugyancsak sokat foglalkozott már régebben is a bolgár megújulás egyes problémáival Alekszandàr Burmov, az egyetemen a középkori bolgár történelem professzora. Munkái közül külön meg kell említeni a Bolgár Központi Forradalmi Bizottság működéséről írott monográfiáját, amely az 1878-as felszabadulást megelőző évek egyik fontos problémáját tisztázta. Emellett kisebb tanulmányokban a bolgár őstörténet kérdéseit is felvetette. Hr. Gandev, az újkori egyetemes történelem professzora is több munkájában foglalkozik a megújulás korával, Levszkiről írott könyve hatalmas sajtóvitát is váltott ki. Hr. M. Danov, az ókori történelem professzora, Bulgária ókori történetének egyes problémáit világítja meg munkáiban. Nemrégen jelent meg szerkesztésében egy nagyobbarányú forráskiadvány, amely a mai Bulgária területének ókori történetét világítja meg. Dimitâr Angelov, a bizánci történelem professzora, egyrészt a bizánci történelem, másrészt ezzel kapcsolatban a középkori bolgár történelem egyes kérdéseit veszi beható vizsgálat alá. Különösen sokat foglalkozott a bogomilizmus kérdésével ; alapos tanulmányokon kívül 1947-ben összefoglaló népszerű munkát is írt erről az eretnekmozgalomról. Ezt a munkáját orosz nyelvre is lefordították. Egyetemi tankönyvet írt Bizánc történetéről és a bolgár jogtörténetről. Az ifjabb történészek közül meg kell említeni Hriszto Hrisztov professzort, aki az újkori és legújabbkori bolgár történelem egyes kérdéseit, elsősorban az orosz-bolgár kapcsolatok kérdését dolgozza fel. A Bolgár Tudományos Akadémia Bolgár Történeti Intézete a történészek lehetőleg minél szélesebb köreinek a bevonásával látott hozzá a legfontosabb és legsürgetőbb feladatok megoldásának. Dimitrov a periodizáció kérdését vetette fel, mint a további kutatások kiindulópontját. Ezt a problémát éppúgy, mint több más, lényeges kérdést a bolgár történészek elvi viták formájában akarják tisztázni. A Bolgár Történeti Intézet felvette munkatervébe, hogy a következő témákról rendez vitaüléseket : a bolgár történelem periodizációja, az osztályviszonyok a megújulás korában, a bolgár forradalmárok ideológiája, a kapitalizmus fejlődésének alapvető szakaszai Bulgáriában, a fasizmus lényege és jellege Bulgáriában, a makedón kérdés ós a bolgár történettudomány. A periodizációs vita 1950 októberében és novemberében zajlott le négy vitaülésen. A vita számos új ós érdekes szempontot vetett fel, nagy érdeklődést keltett szélesebb körökben is, azonban végleges megoldást még nem hozott. Lényeges eltérés mutatkozott a következő kérdésekben : 1. be kell-e venni a thrákok történetét is a bolgár történelembe, vagy csak a szlávok betelepülésével kell-e megkezdeni a bolgár nép történetét ; 2. mikortól kell számítani a feudalizmus kezdeteit ; egyesek szerint ugyanis már az állam megalapításától, mások szerint Borisz, ill. Péter uralkodásától, azaz a IX—X. századtól ; 3. mikor kell számítani az újkor kezdetét ; itt három álláspont is alakult ki : az egyik szerint a XVTII. század második felétől, a másik szerint a XIX. század 30—40-es éveitől, míg mások szerint 1878, a felszabadulás jelenti az újkor kezdetét ; 4. mikorra 1 Ismertetését lásd Századok 1954. 691—3. 1. 2 Ismertetését lásd Századok 1955. 137—9. 1.