Századok – 1955
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Niederhauser Emil: A bolgár történettudomány fejlődése 270
A BOLGÁR TÖRTÉN'ETTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE 271 a forradalmi mozgalom központja továbbra is külföldön, Bukarestben van. Innen kiindulva a mozgalom hamarosan behálózza szinte az egész országot, ennek az eredménye az 1875-ös sztara zagorai ós az 1876-os Áprilisi Felkelés. Az utóbbit a törökök oly véres erőszakkal nyomják el, hogy az egész haladó európai közvélemény felzúdul és elítéli a kegyetlenkedóseket. A cárizmus fegyvert ragad és háborút indít a törökök ellen. Az 1877—78-as háború eredményeképpen a bolgár nép, amely maga is jelentős vóráldozatokat hozott a hadjárat során, visszanyeri függetlenségét. Az 1878-as felszabadulás objektíve a polgári demokratikus forradalom szerepét játszotta, a földet a parasztok kezére juttatta, megnyitotta az utat a tőkés fejlődés számára. A politikai hatalom a hamarosan kialakuló burzsoázia és a kispolgárság egymással marakodó pártjainak a kezébe kerül. A burzsoázia csakhamar szűknek találja az állam határai által nyújtott piac lehetőségeit, és ezért területi hódításokat próbál elérni. Területi aspirációi Makedónia és Kelet-Thrákia megszerzésére irányulnak. A makedón nép ekkor alakul ki külön népként, nyelve erősen hasonlít a bolgárhoz, a makedónoknak maguknak is ebben a korban nagyrészt még bolgár öntudatuk van. Ezt a körülményt használja fel a bolgár burzsoázia, megnyergeli a nagybolgár sovinizmust, felveti »az egész Bulgária« jelszavát, ós a makedón ós thrák területet, mint bolgároklakta földet egészében a maga számára követeli. A bolgár burzsoázia mellett azonban fellép a bolgár munkásosztály, amely a kapitalizmus fejletlen voltának megfelelően számban még nem nagy, azonban szervezettségével ós öntudatával hamarosan már jelentős súlyt képvisel. 1891-ben megalakul a bolgár szociáldemokrata párt, megalapítója Dimitár Blagoev. A párton belül Blagoevnek ós társainak súlyos harcokat kellett folytatniok az opportunisták ellen, de ők kitartottak Marx és Engels elvei mellett. Az opportunisták szakadár csoportja kivált a pártból és külön szociáldemokrata pártot alapított. Blagoevék elvhű pártját nevezték a »tesznyák« (szűk) szocialista pártnak, az opportunistákat viszont a »siroki« (széles) szocialista pártnak. A bolgár burzsoáziának választási csalások ós egyéb machinációk révén sikerült még jóidéig a hatalmat a kezében tartania. Az 1912—13-as balkáni hábbrú jelentős , lépéssel hozta közelebb céljához, az áhított új területeknek a megszerzéséhez. 1913 nyarán azonban megtámadta korábbi szövetségeseit, a Balkán-Szövetség tagjait, hogy fegyverrel tegyen eleget a nagybolgár sovinizmus követeléseinek. Ezt a teherpróbát viszont az elcsigázott bolgár halsereg már nem bírja el, Bulgária az imént szerzett területek nagy részét is elveszti. A visszaszerzésükre irányuló kísérlet sodorja Bulgáriát kétízben is a németek oldalán a két világháborúba, de ez a kísérlet is mindkét esetben kudarccal végződik, a bolgár burzsoázia teljes vereségével. A két világháború közti időszakban viszont a bolgár burzsoázia igen ügyesen használja fel a revizionizmus eszméjét, hogy ezeknek a területeknek az elvesztésével magyarázza meg a kétségbeejtő gazdasági helyzetet, ós így vezesse le a szomszéd országok gyűlöletének az irányában a bolgár nép jogos felháborodását saját urai ellen. Az első világháború vége óta az 1919-ben alakult Bolgár Kommunista Párt mind szélpsebb tömegeket hódít meg a maga számára. Ez késztette a bolgár burzsoáziát arra, hogy 1923. június 9-én államcsíny útján nyílt fasiszta diktatúrát vezessen be. A Bolgár Kommunista Párt az államcsíny idején súlyos hibát követett el, mert a semlegesség álláspontjára helyezkedett. A III. Internacionálé részéről jövő kritika hamarosan ráébresztette a pártot ezekre a hibákra. Néhány hónappal az államcsíny után, 1923 szeptemberében a Bolgár Kommunista Párt vezetése alatt hatalmas népi felkelés indul meg. Ezt a felkelést a burzsoáziának sikerült ugyan elnyomnia, azonban az elégületlensóg tovább forrt. A második világháború során ez az elégületlenség már mindinkább nyílt formákban mutatkozott meg, elsősorban a hős bolgár partizánok mozgalmában, így sikerült a Hazafias Front széles szervezetét kiépítő Bolgár Kommunista Párttal az élen 1944. szeptember 9-ón forradalom útján megsemmisíteni a burzsoázia uralmát. Ezt a győzelmet a Szovjet Hadsereg csapásai tették lehetővé. Az orosz nép másodszor is, ós ezúttal véglegesen felszabadította a bolgár népet. Szeptember 9. eredményeképpen Bulgária elindulhatott a szocializmus építése felé vezető úton, a népi demokrácia útján. I A bolgár történettudomány a bolgár megújulás mozgalmában születik meg. Első alakja Paiszij atya, az Athos-hegyi kolostor egyik szerzetese, aki az első bolgár történetet írja meg. Eletéről jóformán csak annyit tudunk, amennyit munkájában elmond magáról : szerzetes, bolgár hazafi, 1762-ben írja meg »Szláv—bolgár történet«-ét,
