Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Cheresteşiu; V.–Stănescu; E.–Ionaşcu; I.: A történettudomány tízéves fejlődése a Román Népköztársaságban 262

/ A TÖRTÉNETTUDOMÁNY TÍZÉVES FEJLŐDÉSE A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN 1954. augusztus 23-án volt tíz éve annak, hogy Romániát a Szovjet Hadsereg felszabadította és a Román Kommunista Párt által vezetett hazafias erők megdöntötték Antoneseu hitlerista diktatúráját. Ez alatt a tíz év alatt a gyökeres forradalmi átalakulások teljesen megváltoztatták hazánk képét. Az imperializmus láncainak az 1944. augusztus 23-i győzelem segítségével történt szétszakítása hazánk előtt addig nem sejtett távlatokat nyitott meg. A párt vezette népi tömegek szétzúzták a burzsoázia és a földesurak gazdasági ós politikai hatalmát, felszámolták az áruló monarchiát és az ország javait a nép tulajdonává tették. Ez a harc, amely a népi demokrácia formájában megteremtette 'a proletariátus diktatúráját, lehetővé tette, hogy Románia visszamaradott országból, az éhínség és a háború tűzfészkéből a béke és a szocializmus frontján megtisztelő helyet elfoglaló, haladó országgá váljék. Ε tíz óv alatt, a nagy politikai és gazdasági átalakulások mellett, ezeknek az átalakulásoknak folyományaként ós ezeket támogatva, hatalmas kuljúrforradalom bontakozott ki, amely a tudományos, irodalmi ós művészeti tevékenységet új mederbe terelte. A kultúra, mely azelőtt Romániában kizárólagos kiváltsága volt a vagyonos osztályoknak — hiszen vagyonuk biztonsága megkövetelte, hogy a tömegeket sötétségben tartsák —, ma már az egész nép közkincse. Az oktatásügyi reform széleskörű lehetőségeket teremtett a munkások és parasztok gyermekei számára ahhoz, hogy — ami a múltban lehetetlen volt - most merítsenek azoknak a kultúrkincseknek gazdag forrásaiból, melyeket idők folyamán a tömegek megteremtettek. Ugyanekkor a kultúra dolgozói egész munkájukat és tevékenységüket a nép szolgálatába állítják ; — a népért, a tömegek kulturális színvonalának magasabb fokra emeléséért munkálkodnak. Az irodalom és a művészetek művelői napjainkban a nép munkáját és harcát ábrázolják műveikben, a nép soraiból származó hősök pozitív, nagyszerű alakját állítják elénk, nagymértékben hozzájárulva népünk szocialista öntudatának kialakításához. A tudósok minden erejük megfeszítésével munkálkodnak azon, hogy a tudományos tevékenységet egybekapcsolják a termelés ós a társadalmi élet gyakorlati kérdéseivel ós így támogassák azt a harcot, amelyet a párt a szocializmus alaptörvényének megfelelően a nép jólétének emeléséért folytat. A tudomány, az irodalom és a művészet művelőinek széles arcvonalába szervesen beilleszkedve, a Román Népköztársaság haladó történészei sem maradtak tótlenek, hanem az eltelt tíz év alatt kifejtett tevékenységükkel hathatósan járultak hozzá a szocialista Románia felépítéséhez. 1944. augusztus 23. után hazánk történészei a párt útmutatásai alapján megértették, hogy a történettudomány valódi fejlődése csak a marxistaleninista tanítás követése útján, és csak úgy érhető el, ha teljes mértékben felszámoljuk mindazt, amit hamis ós elferdített, tudománytalan és népellenes örökségként a burzsoá földesúri Románia történetírása hátrahagyott. A történelmi materializmus hatalmas fegyverének segítségével hazánk történészeinek fokról-fokra sikerült megalkotniok a román történelem összefoglaló képét, megvilágítaniok hazánk történetének sok problémáját, kiküszöbölniök a burzsoá ideológia befolyásának számos maradványát. Abban a harcban, melyet történészeink a történettudománynak a marxista-leninista tanítás alapján való fejlesztéséért folytattak, az első különleges jelentőségű esemény a román történelem egységes tankönyvének megjelenése volt (Mihail Roller akadémikus szerkesztésében) 1947-ben. Ez az összefoglaló munka — az általa követett kutatási módszereknél és annál a módnál fogva, ahogyan hazánk történelmét tárgyalta — jelentős