Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Pach Zsigmond Pál: Tanulmányúton a Szovjetunióban 241

TANULMA NYŰTON A SZOVJETUNIÓBAN 243 különös gondot fordítanak a legújabbkor tanulmányozására : a munkásosztály és a munkásmozgalom történetére, a munkás-parasztszövetség kérdésére, a kommunista és munkáspártok harcainak, a szocializmus építésének tanulmányozására. Meggyőzően bizonyítják ezt a moszkvai Intézet egészének s egyes osztályainak tematikai tervei, valamint a közelmúltban megvalósított olyan szervezeti rendszabályok, amelyek következtében külön osztályok foglalkoznak az Intézetben az európai országok legújabbkori történetével, az amerikai országok új- és legújabbkori történetével, és három osztálykeretében folyik a Szovjetunió népei történetének tanulmányozása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom utáni időszakban. * A marxizmus-leninizmusnak ezt az alaptételét : a nép a történelem alkotója — mi is sokszor mondtuk el és írtuk le az elmúlt két év folyamán ; de távolról sem mondhatjuk, hogy valóban következetesen levontuk volna ennek tervezési és szervezeti következtetéseit intézeti munkánkban. Igen keveset foglalkoztunk pl. a munkásosztály és a munkásmozgalom történetével, ismételt ösztönzés ellenére is eléggé elkésve szántuk rá magunkat a magyar népi demokrácia fejlődésének tanulmányozására, habozva és csonkán hajtottuk végre az ennek előfeltételeit biztosító intézkedéseket stb. Kétségtelen, hogy 1955 évi tervünk folyamatban levő átdolgozása során, s különösen a második ötéves terv témáinak kiválasztásában sokkal céltudatosabban és határozottabban kell követnünk a marxizmus-leninizmusnak ezt az alapvető tanítását, — ami egyben lehetővé teszi, hogy az eddiginél hathatósabban ós közvetlenebbül szolgáljuk népünk és pártunk ügyét a magunk területén. Űgy gondolom pl., hogy Intézetünkben is meg kell indítanunk, ill. ki kell szélesítenünk a munkásosztály és a munkámozgalom történetének kutatását, a parasztság történetének feltárását az utolsó 100 évben, felszabadulás utáni történelmünk tanulmányozását, mindebben együttműködve a Munkásmozgalmi Intézettel s az új Közgazdaságtudományi Intézettel. A marxista-leninista történettudomány alapvető tételének alkalmazása természetesen nemcsak és nem elsősorban tematikai kérdés, hanem mindenekelőtt módszertani kérdés és egyértelmű a marxista osztályelemzés követelményével, az osztályok, az osztályok mozgása és harca marxista elemzésének követelményével, bármely történeti témáról, bármely történeti korszakról van is szó. Ez a legfőbb módszertani követelménye — mutatott rá Szidorov elvtárs, az Intézet igazgatója — az Intézet egész tevékenységében, s ezen belül a szovjetuniótörténeti osztályok tevékenységében kiemelkedő helyet elfoglaló két nagyszabású összefoglaló munkálatnak : a Szovjetunió népei történetét tárgyaló háromkötetes tankönyvsorozatnak és a Szovjetunió történetének vázlata (Ocserki Isztorii SzSzSzR) c. 12 kötetes kózikönyvsorozatnak. Ami a tankönyveket illeti, a kapitalizmuselőtti társadalmi formációkat magábanfoglaló, tehát 1861-ig terjedő, első kötet szerzői ós első szerkesztői munkája már befejeződött ; most maket formájában korlátozott példányszámban kiadják, hogy a történettudományi karok megvitassák ; ennek megtörténtével a szerkesztőbizottság végrehajtja a második, végleges szerkesztést és elkészíti a nyomdakész kéziratot. A kapitalizmus korát tárgyaló, tehát 1917-ig terjedő, második kötet kéziratának nagy része ugyancsak kész, de az imperializmus korszakára vonatkozóan egyes fejezetek még hiányoznak. A szovjet korszakot tárgyaló, harmadik kötet első része — amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól a Nagy Honvédő Háborúig terjed — szintén elkészült ; második része, amely a háború időszakával s az azt követő évekkel foglalkozik — előkészítés alatt van. Ezek a munkálatok — mint ismeretes — a Szovjetunió népei története egyetemi tankönyvének második, új kidolgozását jelentik s egyben annak a hiánynak a pótlását, hogy eddig a XX. századi történetre nem állt rendelkezésre egyetemi tankönyv. — A tankönyvek ez új, második kidolgozásával párhuzamosan évek óta folyik az Intézetben a Szovjetunió történetét részletesen kifejtő sokkötetes kézikönyvsorozat előkészítése. Ebből megjelent már a IX—XIII. századot, a XIV—XV. századot, valamint a XVIII. század első negyedét tárgyaló három kötet, de a többi kötetek kézirata is részben elkészült, részben ez év folyamán elkészül. Az Ocserki-sorozat hatalmas tényanyagot tartalmaz nemcsak az orosz nép, hanem a Szovjetunió többi népei gazdasági, politikai és kulturális történetére vonatkozóan, s ennek alapján sokoldalúan és gazdagon mutatja be a nép harcait és alkotó munkáját, történelemformáló szerepét. De ez a fő célkitűzése, alapvető módszertani követelménye — hangsúlyozták a szovjet elvtársak — az öt szovjetuniótörténeti szektorban készülő monografikus munkáknak is, amelyeknek tematikája olyan sokrétű és szerteágazó, hogy ez alkalommal még vázlatos felsorolására sincsen lehetőség. Ehelyett hadd vessük fel ezzel kapcsolatban azt a kérdést, hogyan ítélik meg a szovjet történészek a magyar történettudományt, a mi munkánkat ebből a szempontból, a marxizmus-leninizmus alapvető tanításainak konkrét alkalmazása szempontjából, » marxizmus módszertani követelményeinek szempontjából.