Századok – 1955
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Pach Zsigmond Pál: Tanulmányúton a Szovjetunióban 241
A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA TANULMÁNYÚTON A SZOVJETUNIÓBAN* Meg kell vallanom : nem könnyű dolog kéthónapos szovjetunióbeli tanulmány -utamról egy rövid beszámoló keretében számot adni. A szovjet történettudomány olyan kiterjedett, differenciált és magas színvonalú, a szovjet kollégák olyan messzemenő előzékenységgel és segítőkészséggel támogattak tanulmányutamon, hogy ez a Moszkvában töltött két hónap rendkívül gazdag volt tapasztalatokban és tanulságokban. Nem egy beszámolóban, hanem beszámolók egész sorában lehet és kell minderről beszélni. Tanulmányutam eredményességét kétségkívül előmozdította az a körülmény is, hogy a Munkásmozgalmi Intézet delegációja a múlt év nyarán már felvette a személyes kapcsolatot egy sor szovjet történettudományi intézménnyel, s így nekem már nem általános tájékozódást kellett célomul kitűznöm, hanem erőm és időm túlnyomó részét egy intézmény munkájának beható tanulmányozására fordíthattam : a szovjet történettudomány központi intézményének, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének tanulmányozására. A két hónap alatt úgyszólván nap mint nap benn voltam az Intézetben : mintegy 45, egyenként több órás beszélgetést, konzultációt folytattam egyrészt az Intézet igazgatóságának tagjaival és 12 osztályának vezetőjével, másrészt a magyarvonatkozású témákon dolgozó történészekkel és aspiránsokkal, végül azokkal a munkatársakkal, akik hozzám hasonló tárgykörrel : a kapitalista viszonyok keletkezésének és kifejlődésének kérdésével foglalkoznak ; rósztvettem osztályértekezleteken, bizottsági megbeszéléseken, tudományos tanácsi üléseken, disszertációmegvédésen ; két, számos hozzászólással követett előadást tartottam az Intézet Tudományos Tanácsának ülésén — egyet az eredeti tőkefelhalmozás magyarországi sajátosságairól, egyet a magyar történettudomány helyzetéről — stb. ; egyszóval : az Intézet igazgatója, Arkagyij Lavrovics Szidorov professzor és munkatársai lehetővé tették, hogy egyfelől igen sok tanulságot merítsek egyéni tudományos munkámhoz ; másfelől ne csupán felületes benyomásokat nyújtó fogadásokon, hanem magában a munkában ismerjem meg ennek a jól szervezett és céltudatosan irányított, impozáns nagyságú, kb. 300 tudományos munkatársat foglalkoztató, de mindenekelőtt tevékenysége tudományospolitikai színvonalával példamutató kutatóintézetnek az életét. — A Történettudományi Intézet munkájának tanulmányozásához szervesen kapcsolódott az Intézet legfontosabb folyóirata, a szovjet történettudomány központi sajtóorgánuma, a Voproszi Isztorii szerkesztőségének meglátogatása, s a magyar történettudománynak a Magyar Történész Kongreszszus óta megtett fejlődéséről szóló kisebb beszámoló után a szerkesztőség tagjaival, mindenekelőtt Anna Mihajlovna Pankratova akadémikus főszerkesztővel folytatott hosszú és igen tanulságos beszélgetés. A fentieken kívül, a rendelkezésemre álló idő erős kihasználásával, lehetővé vált egyéb intézmények megismerése is, persze jóval futólagosabban. így megbeszélést folytattam az Akadémia Történeti Osztályának titkárhelyettesével, Patyomkin akadémiai levelező taggal az Akadémia ós az Intézet kapcsolatáról, s résztvettem a Történeti Osztály rendes és ünnepi ülésein ; meglátogattam az Akadémia Szlavisztikai Intézetét, beszéltem Tretyakov professzorral, az Intézet igazgatójával és több munkatársával ; megtekintettem a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemet s bepillantást nyertem egyfelől a Történettudományi Karnak, másfelől a Közgazdaságtudományi Kar gazdaságtörténeti * A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Főbizottságában 1955. január 28-án elhangzott beszámoló.
