Századok – 1955
Közlemények - Kleinné N. Zsuzsa: Küzdelem a Dunántúlon az ellenforradalom hatalomrajutása ellen (1919 augusztus–december) 211
KÜZDELEM A DUNÁNTÚLON AZ ELLENFORRADALOM HATALOMRAJUTÁSA ELLEN 3 239 Az ellenforradalmi hadseregnek nemcsak emberekre volt szüksége, hanem anyagi eszközökre is. »A magyar nemzeti hadsereg újjászervezése kiegészítésének nagy munkájában egyik legnehezebb, szinte megoldhatatlan nehézség ... a katonaság részére szükséges ruhaneműek, lábbeliek beszerzése«163 — írja Pallavicini, a Dunántúl főkormánybiztosa. Ezért a fővezérség és a központi kormánybiztosság szeptemberben elrendelte a katonai ruházati és felszerelési tárgyak beadását. Ennek azonban nem volt foganatja. Somogy megyében Kaposvárról, a nagyatádi, lengyeltóti és tabi járásból egyetlen darab katonai felszerelési tárgy sem gyűlt össze a fehér hadsereg számára.166 Teljesen eredménytelen volt a ruha és a felszerelés gyűjtése Sárbogárdon és környékén is.16 7 Győrött, amikor a beadásra kitűzött határidő lejárt, a helyi katonaság házkutatást rendezett, mert önkéntes beszolgáltatással semmiféle felszerelési tárgy nem gyűlt össze. A házkutatások során azután előkerültek a ruhaneműek, fegyveralkatrészek, amelyeket a lakosság a saját jószántából nem akart az ellenforradalom kezére juttatni.16 8 A fegyverbeszolgáltatási kötelezettséget ennél is korábban, már augusztusban nyilvánosságra hozták. Az ellenforradalmi rendszer meg akarta fosztani fegyverétől a vele ellenségesen szembenálló népet, de hadseregének is szüksége volt fegyverekre. »A nemzeti hadsereg fegyverkészletének kellő számra emelkedése ma még mindig az illetéktelenek birtokában levő fegyverek elkobzásától . . .várható.«169 A fegyverbeszolgáltatás igen vontatottan haladt. Győr megyében többszöri felszólítás ellenére sem szolgáltatták be a fegyverereket.17 0 Horthy a tapasztalatok alapján szeptemberben a statárium kiterjesztését követelte »fegyverek jogtalan elrejtésére is«.17 1 Elsősorban a Vörös Hadsereg, Vörös Őrség egykori tagjai voltak, akik fegyvereiket megtartották az ellenforradalom hatalomrakerülése után is. Velük szemben nem ismert kíméletet a fehér terror s nem várt arra, míg törvényesítik statárium elrendelésével a fegyvert rejtegető harcosok kiirtását.172 Ε néhány hónap alatt a tömegek tanúságot tettek arról, hogy gyűlölik az ellenforradalmi rendszert, hogy szívükben őrzik a Tanácsköztársaság emlékét. A sztrájkok, a bevonulás megtagadása, a kommunista sajtó rejtegetése mind határozott állásfoglalást jelentett a fehér terrorral szemben, gyengítette az ellenforradalmi rendszert. Az ellenállók harca szeptemberben, októberben még nagy erővel folyt. Ekkor zajlottak le a legkiemelkedőbb sztrájkok s a legjelentősebb hadsereg elleni tüntetések. A terror, a nép legjobbjainak kiirtása meggyengítette a harcot. De 1920 elején, amikor a Vörös Hadsereg ismét nagy sikereket ért el, amikor megindult a Kommunisták Magyarországi 165 Új Somogy. 1919. okt. 21. 166 MMI. Somogy m. főisp. 1919. rendezetlen. (A somogyi alispán helyettesének jelentése 1919. nov. 18-án.) 167 MMI. HM. 1919. 5. csomó. Hírsz. oszt. 1919—Il/a—584. 168 Győri Hírlap. 1919. okt. 15. . \ 169 HL. Zalaegerszegi kat. áll. parancsnokság. 1919.—1. (A megyei katonai parancsnokság biz. irata 1919. nov. 28-án.) 170 Győri Hírlap. 1919. aug. 17. 171 HL. MNHF. 1919—VI—1336. Idézi : Az ellenforradalom hatalomra jutása. . . 184. 1. 172 így végezték ki pl. Kopácsi Lajos szombathelyi volt vörösőrt is. MMI. Nyugatmagyarországi kormánybiztos. Vas m. 1919. rendezetlen. Szombathelyi rendőrkapitányság jelentése 1919. aug. 14.
