Századok – 1955
Közlemények - Kleinné N. Zsuzsa: Küzdelem a Dunántúlon az ellenforradalom hatalomrajutása ellen (1919 augusztus–december) 211
KÜZDELEM A DUNÁNTÚLON AZ ELLENFORRADALOM HATALOMRAJUTÁSA ELLEN 235 vonni igyekeznek«.12 8 Végül is, a lakosság szívós ellenállása miatt csendőrszuronyok védelme alatt hajtották be a papi párbért.12 9 Az eddigieknél nem kisebb ellenállásba ütközött az ellenforradalomnak a reguláris hadsereg kiépítésére irányuló törekvése. Ez az ellenállás már akkor megmutatkozott, amikor elrendelték a polgári rendfenntartó egységek, a polgárőrségek szervezését. Ezekben a csoportokban a városok és falvak »megbízható«, módos embereinek kellett volna részt venniök. De még ezek egy része is, elsősorban az értelmiség néphez közelálló egyes tagjai (pedagógusok stb.) nagy ellenszenvvel fogadták a polgárőrség szervezését. Erre mutat az, hogy a megszálló csapatok igen határozott és erélyes támogatása ellenére is, Székesfehérvárott például hosszú heteken keresztül nem tudtak felállítani olyan polgárőrséget, amely megfelelt volna az ellenforradalom igényének. Annak ellenére, hogy a megszálló csapatok helyi parancsnoka azzal fenyegetőzött : »azokkal szemben, akik polgárőri kötelességeiket nem teljesítik, úgy fog elbánni, mint bolsevistákkal«.13 0 Pesty József zalaegerszegi tanár fegyelmi ügyében az egyik fő vádpont az volt, hogy »a diktatúra bukása után, amikor az újraszerveződő államhatalom tisztán a polgárőrség erején és megbízhatóságán nyugodott, Pesty tanár ennek működését rosszakaratúlag gáncsolta és magát az abban való köteles közreműködés alól kivonta«.131 A karhatalmi alakulatok »megjavítása« érdekében a hadügyminiszter elrendelte, hogy a »karhatalmi alakulásokba való belépés minden tényleges állományú katonára nézve kötelező«,13 2 de ez sem javított a helyzeten. Horthy és a fővezérség nem nézte jó szemmel a polgárőrség szervezését, mert ez Friedrichék utasítására történt s a hadseregen kívül álló fegyveres erőt jelentett volna. így aztán Horthy már szeptember 8-án azt javasolta a belügyminiszternek : mivel »a most szervezett polgár- és nemzetőrségek . . . karhatalmi és minden egyéb szempontból is teljesen értéktelenek«, sürgősen oszlassák fel azokat.133 Sajátos helyzetet teremtett az a tény, hogy sok helyen az egyes falvak kis létszámú vörös őrségeit augusztus l-e után egyszerűen kinevezték csendőrőrsöknek. Soós vezérkari főnök egy jelentésében beszámol arról, hogy Vas és Moson megyében a csendőrőrsparancsnokok nagy része volt vörös őr, »többen közülük még ma is vörösérzelműek, mások egyszerűen megbízhatatlanok«. Ilyen módon megtörtént az, hogy »Tomik pornóapáti csendőrőrsparancsnok a kommunizmus bukása után több héten keresztül az egész őrssel azzal foglalkozott, hogy a kommunizmus alatt előfordult . . . ellenforradalomban résztvett egyéneket a kincstár kárára elkövetett rablással vádolva — melyet azzal követtek el, hogy a vörös őrök fegyvereit elszedték — összefogdossa. Ezen eljárásnak csak a katonai parancsnokság vetett véget«, amikor letartóztatta az egész őrsöt.13 4 A Sopron megyei Fertőrákoson a helyi csendőrőrs még augusztus hónapban kihirdette az ellenforradalmi rendszer bukását és 128 MMI. Somogy m. főisp. ir. 1920. rendezetlen. (Zichy Gyula pécsi püspök levele Gál Gasztonhoz. 1920. jan. 7.) 129 Uo. (A kaposvári járás főszolgabírójának jelentése 1920. febr. 21-én.) 130 Fejérmegyei Napló. 1919. aug. 14., aug. 27., szept. 7. 131 MMI. Zala m. főisp. biz. 1919—6. 132 Fejérmegyei Napló. 1919. aug. 28. 133 HL. MNHF. 1919—Illa—1257. Idézi : Az ellenforradalom hatalomrajutása. . . 217—219. 1. 134 MMI. HM. 1919. 7. csomó. 1919—39. okt. VIII.—3—420 474. 5*
