Századok – 1955
Közlemények - Kleinné N. Zsuzsa: Küzdelem a Dunántúlon az ellenforradalom hatalomrajutása ellen (1919 augusztus–december) 211
232 KLEINNÉ Ν. ZSUZSA. szembeszálltak a hatalmas túlerőben levő csndőrökkel, katonai századokkal. Tatabányán a csendőrsortűz 4 bányász életét kioltotta, 26 nehezen, 3 pedig könnyebben megsebesült. De nemcsak Tatabányán, hanem a többi dunántúli bányavidéken is harcra került sor ós sehol sem kímélték a bányászok életét. A fővezérség és a megyei hatóságok közös erővel igyekeztek elfojtania sztrájkot. A bányászok nem voltak hajlandók engedményeket tenni, ellenállásukat tehát sortűzzel, erőszakos besorozással, munkásosztagok szervezésével nyomták el.10 8 S bár az év folyamán ilyen hatalmas megmozdulásra már nem került sor, az ellenforradalom mégis tartott a bányászok további akciójától. Jól sejtette, hogy gyűlöletük tüze nem aludt ki, s alkalmas időben ismét lángra lobban. Októberben a jelentések arról számoltak be, hogy a bányászok hangulata »nyomott« s »a kommunizmus visszaállítását kívánják«.109 Hírek jöttek arról is, hogy új sztrájkok vannak készülőben.11 0 Később, amikor a párt illegális tevékenysége megindult, a bányászok harca is nagyobb lendületet kapott. Megmutatkozott ez a széntermelés alakulásában is. 1920 első felében a széntermelés nagyot esett. ». . .míg békében a széntermelés napi 8—900 waggon , között váltakozott, addig május előtt, már 250—400-ra csökkent s miután a május 1-i közös zászlós felvonulás betiltatott, V/6-án 160, V/4-όη 182, V/5-én 145 waggon termeltetett csak ki.«111 Elszaporodtak a bányatűzesetek is, amelyek a kommunisták által vezetett munkások szabotázsakciói voltak. A nagymányoki bányatűz például hónapokra visszavetette a munkát és többmilliós kárt okozott a bányatulajdonosoknak.11 2 Az ipari munkásokhoz hasonlóan a falusi szegények szintén meg- < kísérelték a harcot gazdasági vonalon is az ellenforradalom ellen. Mosonújfaluban már augusztus 12-én aratósztrájk tört ki.11 3 Szeptemberben pedig Somogyban »általános a panasz, hogy a vármegye területén a mezőgazdasági és egyéb közérdekű munkálatok fennakadást szenvednek azért, mert a , munkások nem akarnak munkába állni«. Az agrárproletárokkal szemben éppen olyan eszközöket használt az ellenforradalom, mint az ipari munkásokkal. A somogyi főispán elrendelte, hogy mindazokat, akik még nem vállaltak munkát, szólítsák fel erre. Ha azonban vonakodnának munkábaállni a napszámosok, mezőgazdasági munkások, akkor karhatalommal kell őket munkavállalásra kényszeríteni.11 4 Gazdasági sztrájkok sok esetben kifejezetten politikai célokkal is létrejöttek. November 10-e táján például »Sörnyepusztán (Kaposvártól 20 km északnyugatra) a cselédség sztrájkba lépett azon okból, mert a híresztelt kormányválság megoldásaként a cselédség a proletárdiktatúra visszatértét véli és várja!«11 5 108 MMI. HM. 1919. 7. csomó. 1919—39—VIII—3—676. 300., és Az ellenforra dalom hatalomra jutása. . . 42—43. 1. 109 MMI. HM. 1919. 5. csomó. Főv. 1919—I/a—2051. 110 MMI. Völgységi járási iratok. 1919. rendezetlen. (Kaposvári kat. körzetparancsnokság jelentése. 1919. okt. 25.) , 111 MMI. HM. 8. csomó. 1920. M. C. 1. 100. 113. 112 MMI. Tolna m. alisp. ir. 1921—3736. 113 MMI. HM. 1919. 7. csomó. Helyzetjelentések. 1919. aug. 12. 114 MMI. Somogy m. főisp. ir. 1919. rendezetlen. (A főispán 1919. szept. 11-i körlevele a járási főszolgabírákhoz, a kaposvári polgármesterhez.) 115 MMI. Nyugatmagyarországi kormánybiztos iratai. Vas m. 1919. rendezetlen. (Szombathelyi kat. körzetparancsnokság biz. jelentése 1919. nov. 3.)
