Századok – 1955
Közlemények - Kleinné N. Zsuzsa: Küzdelem a Dunántúlon az ellenforradalom hatalomrajutása ellen (1919 augusztus–december) 211
KÜZDELEM A DUNÁNTÚLON AZ ELLENFORRADALOM HATALOMRAJUTÁSA ELLEN 3 233 A Tanácsköztársaság idején élvezett szociális és anyagi juttatásokra való igény miatt került sor arra, hogy néhol a mezőgazdasági napszámosok otthagyták a munkát a cipő, ruhahiány és rossz lakásviszonyok miatt.11 6 A mezőgazdasági munkások a munkamegtagadások, a magasabb bérek, jobb ellátás követelése mellett felléptek azzal az igénnyel, követeléssel is, hogy az ellenforradalom váltsa valóra korábbi igéretét : a földreformot. A földreformot követelő mozgalom népszerűségében és kiterjedtségében egyre gyarapodott. Az ellenforradalom a Tanácsköztársaság idején hazug módon ígérgette a földreformot is, hogy megnyerje magának a parasztságot, de a földkövetelést egyáltalán nem akarta kielégíteni. Az erőteljes követelés, a nép hangulata azonban arra késztette Rubinek földművelésügyi minisztert, hogy leiratot küldjön ez ügyben a kormánybiztosokhoz. A leirat arra kéri őket, hogy a parasztság lecsendesítése érdekében legalább a használatra kiadott földek visszavételét szűntessék be egy időre.11 7 A nagybirtokosok a leghatározottabban tiltakoztak minden földreform-terv ellen. A tömeghangulat nyomására azonban olyan nyilatkozatot tettek, amely látszólag e mellett szól : ». . .megértve a kor szellemét, a föld arányosabb elosztását célzó földbirtokreformot szükségesnek tart ják és oly birtokreformnak, mely a magántulajdon tiszteletben tartásával minden közgazdasági szempontot figyelembe vesz, törvényes úton való megalkotását teljes erejükből támogatni készek . . .«11 8 Ε sok megszorításból azonban világosan megérthették a földnélküliek, hogy az ellenforradalom kezéből nem várhatnak földet. Amikor a tömegek jelentős része szembehelyezkedett az ellenforradalmi rendszerrel s annak intézkedéseivel, kitartóan ragaszkodott a Tanácsköztársaság rendelkezéseihez, emlékéhez. Augusztus végén rendelet jelent meg arról, hogy a Tanácsköztársaság idején előállított nyomdai termékeket be kell szolgáltatni, meg kell semmisíteni. Az esetek többségében a közigazgatási szervek olyan jelentéseket tettek felsőbb hatóságaikhoz, hogy járásuk, városuk területén ilyen anyag egyáltalán nem létezik. Tolna megye völgységi járásában sehol nem találtak kommunista sajtóanyagot — legalábbis a jelentések szerint. Mindez felettébb valószínűtlen, annál inkább, mert voltak esetek, amikor éppen ilyen sajtóanyag rejtegetéséért büntettek meg embereket. Srassznik Fanni gyárimunkásnőt például azért tartóztatták le, mert a Tanácsköztársaság bukása után »vörös zászlókat, kommunista jelvényeket rejtett' el, azt hirdetvén, nemsokára napvilágra fognak azok kerülni, mert újból felüti fejét a Kommün«.119 Kommunista könyvek és brosúrák rejtegetése miatt vonják felelősségre Vadas Péter és Horváth Kertész István kőművessegédeket is, 12 0 jóval később, 1920 végén. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Tanácsköztársaság idején megjelent könyvek, újságok egy részét a lakosság a terrortól való félelmében megsemmisítette, más részük azonban olyan rejtekhelyekre került, ahová annak idején a Kossuth-bankókat dugta el a nép. 118 MMI. Somogy m. főisp. ir. 1920. rendezetlen. (A Mezőgazdasági Ipari Rt. kaposvári bérlete intézőjének levele 1919. dec. 20.) 117 OL. FM. 1919—29—85 900. Idézi : Az ellenforradalom hatalomrajutása. . . 160—161. 1. 118 Űj Somogy. 1919. okt. 10. 119 MMI. Nyugatmagyarországi kormánybiztos ir. Vas m. 1919. rendezetlen. (A szombathelyi rendőrkapitányság jelentése 1919. aug. 14.) 120 MMI. Tolna m. alisp. ir. 1921. rendezetlen. (Simontornyai őrsparancsnokság Jelentése 1920. dec. 23.) O Század ok
