Századok – 1955

Tanulmányok - Arató Endre: A magyar nemesség és az osztrák udvar nemzetiségi politikája a szabadságharc előtt 191

'208 ARATÓ ENDRE jában véve helyesen ítélik el a mozgalmak osztrák orientációját, de nem mentesek az egykorúakra jellemző nacionalizmustól sem ; Daniel Rapant : Κ pociatkom mad'arizácie, 1 — 2. k. Bratislava, 1927 ; a feldolgozás hatalmas anyaga jól felhasználható, súlyos hibája, hogy nem ismeri fel a magyar nyelvért folytatott harc haladó vonásait ; Szekfű Gyula : Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. Bpest, 1926. forráskiadványa (a negyvenes évekre vonatkozóan) ; az egyoldalú szempontok szerint összegyűjtött anyag alapján írt bevezető tanulmány nem látja, sőt kisebbíti a magyar nyelvért folytatott harcnak politikai jelentőségét, azt a fontos kérdést, hogy ez a hare szorosan összekapcsolódott Magyarország polgári átalakulásával, és Daniel Rapant : Ilegálna mad'arizácia 1790—1840. (Turc.Sv.Martin, 1947.) c. forráskiadványa ; e munka bevezető tanulmányának hasonló nacionalista koncepciója van, mint Rapant fent említett művének. Igen fontos szempontokat ad az egész korszakra vonatkozóan Andics Erzsébet : Munkásosztály és nemzet. Bpest, 1945. c. tanulmánya. Haszonnal forgatható Kemény G. Gábor : A magyar nemzetiségi kérdés története. Bpest, 1946. c. munkája. A nemzetiségek gazdasági és társadalmi viszonyaira vonatkozóan 1. Mérei Gyula, Spira György, Varga Zoltán, Arató Endre : Magyarország története II. kötete első része (kézirat) az egész országra vonatkozó gazdasági fejezeteit, Pach Zsigmond Pál : Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Bpest, 1952. c. művét, elsősorban a parasztság kisajátítására, helyzetére és a kapitalista viszonyoknak a mezőgazdaság területén való fejlődésére. A nemzetiségi területek gazdasági fejlődésének megrajzolásához jól felhasználható Horváth Mihály : Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt. Buda, 1840. c. egykorú munkája. Gazdag anyagot adnak Fényes Elek statisztikai munkái : Magyarország leírása, 1 — 2. k. Pest, 1847. és Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, 1 — 6. Pest, 1839, különösen az egyes nemzetiségi megyék részletes tárgyalása előtti összefoglaló, bevezető részek, továbbá Galgóczi Károly munkája : Magyarország a szerb vajdaság s temesi bánság mezőgazdasági statisticája. Pest, 1855, különösen 104—105. 1. Hasonló jelentőséggel bír Tagányi Károly : Az 1828-iki országos összeírás végleges eredményei, a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1896-os évfolyamában 110—117. és 206 — 213. 1. Az egyes nemzetiségekre vonatkozóan pedig a következő munkák anyagát használtam fel. Horvát : Katus László : A horvát nemzetiségi kérdés története (1790—1848) kézirat. B. H. KoHdpambeea ιι B. M. 0peűd3OH: HauHOHanbHOe ABHJKemie H KJiaccoBan 6opb6a b XopeaTHii Β 1848 r. PeBOJiiouHH 1848 1849. 1. MocKBa, 1952. Jaroslav Sidak : Revoljucija godina 1848 — 49; Rudolf Bifanic ".Industrijska revolucija u Hrvatskoj i godinia 1848 (mindkét tanulmány : Historijski Zbornik Zagreb 1948. évfolyamában). Szerb : Ρ erényi József : A szerb nemzetiségi kérdés története (1790—1918) kézirat; C. A. HuKumun: HauHOHajibHoe ABHwemie cep-6OB BOEBOAHHBI Β 1848 r. PeBOJiioijHH 1848- 1849. C. A. HuKumuH: Κ Bonpocy ο nojiHTH-qecKOM ABIOKCHHH cepöOB BOCBOAMHH Β 1848 roAy. YneHbie 3anncKH MHCTHTyTa CnaBHHOBeAeHHH. Τ. 1. MocKBa—JleHHHrpaA, 1949. Román: I. Tóth Zoltán: A román nemzetiség története (1790—1848) kézirat. Szlovák: Arató Endre: Sociálne motivy slovenského národného hnutia (1845—1848). Martin, 1952. A szlovák kereskedelem fejlődésére vonatkozóan 1. Kvëty c. cseh lap 1843. 23. számát. Ruszin : Perényi József: A ruszin nemzetiség története (1790—1918) kézirat; M. H. MeAbnuicoea : 3aKapnaTCKan YKpamia Β peeoAiouHH 1848 rOAa. YHCHHC 3aiiHCKH MHCTHTyTa C/iaBHHOBeAeHHH. Τ. 1; H.H. MeAbHUtcoea: HauHOHajibHO-ocBo6oflHTejibHaH 6opb6a yKpammeB β 3aKapnaTCK0ii Pye« Β 1848 R. PeBOJiiouHH 1848—1849. 1. Szász: Sárközi Zoltán: A szász nemzetiség története (1790—1849) kézirat. Az ellenzék nemzetiségi politikája ideológiai alapjainak megrajzolásához nagyrészt egykorú munkákat, cikkeket, röpiratokat és e korszakra vonatkozó emlékiratokat használtam fel. A köznemesség nemzetiségi politikájáról gazdag anyagot tartalmaz Kossuth Magyarországról szóló értekezésének II. fejezete (Nyelvkérdés) Kossuth összes munkái, Irataim az emigrációból, 2. k. Bpest, 1881, idézet e kötet 145. 1-ról. A szláv mozgalmakkal kapcsolatos aggodalomra 1. Társalkodó 1841. 31. számában L. Hőké cikkét, továbbá Tanárky cikkét ugyanott, 1841. 43. számban. Az idézet az utóbbi cikkből. Ε cikkeket közli Daniel Rapant : Slovensky prestolny prosbopis ζ roku 1842. c. munkájának 2. kötetében (források), Liptovsky Sv. Mikulás 1943. és Széchényi Könyvtár kézirattár Quart. Germ. 644. Wesselényi és Deák levélváltását közli Ferenczi Zoltán (Deák két levele és a szláv kérdés 1842—43-ban) a Budapesti Szemle 102. (1900) kötetében. Az általános szabadságjogok biztosítása és a nemzetiségi kérdés csaknem minden jelentősebb egykorú munkában vagy emlékiratban megtalálható. Igen világosan veti fel ezt a kérdést Pulszky Ferenc: Életem és korom c. emlékiratában 1—2. k. Bpest. 1880. Az idézet az 1. k. 283. 1-ról.