Századok – 1955

Tanulmányok - Arató Endre: A magyar nemesség és az osztrák udvar nemzetiségi politikája a szabadságharc előtt 191

A MAGYAR NEMESSÉG ÉS AZ OSZTRÁK UDVAR NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 209 A SZABADSÁGHARC ELŐTT A Pesti Hirlap nemzetiségi politikájával kapcsolatban felhasználható Koaáry Domokos: A Pesti Hírlap nacionalizmusa 1841—1844. c. cikkének (Századok 1943. 371— 414. 1.) anyaga és hibás nézetei ellenére egy-két szempontja is. Fontosak Kossuth Pesti Hírlapban megjelent, a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó cikkei: Nyelvünk ügye (1841. 3. ez.); Erdély és unió egysége a magyarnak (1841. 30. sz.); Bánat és gondolkodás (1842. 183. sz.) stb. Ε cikkeket 1. Kossuth Lajos hírlapi cikkei 1. k. Bpest, 1906. Az idézetek e kiadvány 410—413. 1. és Kosáry i. m. 383. 1. A magyarosítás új, türelmesebb módszerére és a nemzetiségek polgári elemeinek asszimilációjára vonatkozóan 1. Deák Ferenc beszéde 1843. nov. 14-én Zala vármegye közgyűlésén (Kónyi Manó: Deák Ferenc beszédei 1829—1847. Bpest, 1882.) és Gorove István: Nemzetiség. Pest, 1842. Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében.Lipcse, 1843, elemzése során közölt idézetek: 50., 270., 285., 286. 1. A magyarosításra vonatkozóan 1. még a következő fontosabb kisebb cikkeket : Magyar nyelvterjesztés, Századunk. 1840. 4. sz. és A vallást anyanyelven szükség tanítani a népiskolákban, Századunk. 1840. 51. sz. A nemzetiségek, elsősorban a szlovákok vezetői vitacikkekben, röpiratokban fejtették ki az ellenzékkel ellentétes álláspontjukat a nemzeti kérdésben. Ε vitában nagyrészt a szlovák mozgalom vezetői vettek részt. A már a húszas években megindult harc a negyvenes években is folyt. 1841-ben írta Stúr a Stary i novy vék slováku c. röpiratát (kiadta: Josef Jirasek, Bratislava, 1935). Az 1843-ban megjelent két nevezetes röpirat is fényt vet a nemzetiségek állásfoglalására : Stúr: Die Beschwerden und Klagen der Slawen in Ungarn, Leipzig és S. HojS: Apologie des ungarischen Slawismus, Leipzig, végül 1845-ben jelent meg Stúr: Das neunzehnte Jahrhundert und der Magyarismus, Wien. Vö. még a következő kisebb vitacikkeket : Gsaplovics János válasza Szontagh Gusztávnak, Századunk 1841. 26. sz. ; A. H. Slcultéty vitacikke, Tatranka II. 2. 17—27.1.; Stúr cikke az Augsburger Allgemeine Zeitungban : Die Entnationalisierung der Slawen. Ε cikkeket közli Rapant utóbb említett munkája 2. kötetében. A nemzetiségek lebecsülésére vonatkozóan 1. br. Podmaniczky Frigyes Naplótöredékek 1824—1886. Bpest, 1887. Az idézet az emlékirat 98. oldalán. L. még Pulszky említett naplóját 1. k. 18. 1. Horváth István említett munkájának kézirata Széchényi Könyvtár kézirattár Hung. 752. ; Horvát- és Tótország. Illyrek hajdan és most, Századunk 1840. 32. sz. Idézetek e cikkből. A nemzetiségek válaszára 1. a már felsorolt fenti röpiratokat és vitacikkeket. Horvát-magyar ellentétekre vonatkozóan Horvát h Mihály : Huszonöt óv Magyarország történetéből 1823-tól 1848-ig. 1—3. k. Pest 1868, Katus László i. m., továbbá Kosáry i. m., az idézet is e tanulmány által közölt Kossuth levélből (Kossuth Wesselényihez 1843. júl. 28. Történelmi Tár 1902). A nemzetiségi területen megindult magyarosodást örömmel üdvözli Gyurkovits György a Századunk 1842. 23. számában (186—188. 1.). Ε cikk ugyanekkor a további magyarosításra tesz javaslatot. Vö. még ezzel kapcsolatban : Miként állt ezelőtt a magyar nyelv a tót megyékben? Századunk. 1842. 22. sz. A magyar nyelv térhódítására vonatkozóan 1. Szekfű idézett munkáját. Ugyanitt az 1844 : 2. tc. 612— 613 1. Kossuth álláspontja a magyar államnyelvvel kapcsolatban 1. a már idézett értekezést (Irataim az emigrációból 2. k. 150. 1.). A középnemesség a magyarosítás lehetőségében bízó naiv optimizmusára vö. a már idézett Kossuth cikket (Erdély és unió egysége a magyarnak). Az evangélikus egyházban folyt magyarosításra gazdag anyagot tartalmaz Rapant már idézett forráspublikációja (Slovensky prestolny prosbopis.) Zay programja és az említett nyílt levél (Zmeskál Jób, az árvái esperesség volt felügyelőjének lavele) megtalálható Rapant kiadványában 49—55., 123—126. 1. Az unióval kapcsolatban 1. Kossuth cikkeit : Egyetemes konvent és unió (Pesti Hírlap 1841. 57. sz.), Unió (ugyanott 1841. 73. sz.). A Kossuth idézet az utóbbi cikkben (Kossuth hírlapi cikkei 1. k. 138. 1.). Az idézett egykorú vélemény Nagy Ε. : A pesti református főiskola ós az egyesülés, Századunk. 1841. 34. sz. Széchenyi nemzetiségi politikájára vonatkozóan 1. Beszéd a magyar nyelv ügyében 1833. február 20-án. (Gr. Széchenyi István beszédei. Bpest, 1887). Idézet e munka 105. lapján. A Kelet népe c. mű Széchenyi összes munkái ötödik köteteként jelent meg 1925-ben. Az idézetek e kötet 250. és 251. lapjain (kiadta dr. Ferenczy Zoltán). A nemzetiségi kérdés körül kialakuló vita említett cikkeit 1. dr. Viszota Gyula : Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal c. forráskiadványban Bpest, 1927, 1. k. 196-205., 205-207., 231., 238-244., 244-249., 330—337. 1. Ugyanitt adta ki Viszota Kossuth Virasszunk c. cikkét, Széchenyi Garat c. munkáját és az Akadémiai beszédet 24 — 29., 33—148., 149 — 196. 1. Viszota forráskiadványán kívül 1. még e vitával kapcsolatban : Kossuth: Igazolás és feleletek (Pesti Hirlap 1843. 217. sz. ; közölve hírlapi cikkei 2. kötetében ; Pulszky már idézett naplója 1. k. 202—204. lapján számol be a