Századok – 1954

Tanulmányok - Jeruszalimszkij; A. Sz.: Kísérletek a mai reakciós történetírásban a német imperializmus rehabilitálására 74

A MAI REAKCIÓS TÖRTÉNETÍRÁS KÍSÉRLETEI A NÉMET IMPERIALIZMUS REHABILITÁLÁSÁRA Irta : A. Sz. Jeruszalimszkij. (Voproszi Isztorii, 1953. 8. sz.) I Régen elmúltak azok az idők, amikor a burzsoá történettudomány még némi joggal büszkélkedhetett azzal, hogy új dokumentumokat tud feltárni és a forráskutatás magas technikájával rendelkezik. Miután a burzsoázia megszilárdította uralmát, a történelem küzdőterén pedig megjelent az a forradalmi osztály, amely felismerte történelmi feladatát, hogy felszabadítsa az emberiséget a kapitalizmus járma alól, a burzsoá történetírás mélyreható válság szakaszába került és hovatovább elvesztette a tudományosság elemi követelményeit is. K. Marx szavaival szólva, »Nem arról volt ezentúl már szó, hogy ez vagy az az elméleti megállapítás igaz-e, hanem arról, hogy a tőkének hasznos-e vagy káros, kellemes-e, vagy kellemetlen, rendőrileg tilos-e, vagy sem? Az önzetlen kutatás ' helyére megfizetett áltudomány lépett, az elfogulatlan tudományos vizsgálat helyére a rossz lelkiismeret és az apologetika gonosz szándéka«.1 Még a XIX. század hetvenes éveinek az elején, alighogy a kapitalizmusnak az imperializmusba való átnövése elkezdődött, Edward Freeman, az angol liberális történetírás egyik jellegzetes képviselője levetette a tudományos »objektivizmus« álarcát. »A történelem — írta Freeman — a múlt politikája, a politika a jelenbe vetített történelem.«2 Ez a tétel, amely lényegileg tagadja, hogy a történelem tudomány és azt nyiltan az uralkodóosztályok politikai szolgálójának színvonalára alacsonyítja, a reakciós burzsoá történetírás alfájává és ómegájává vált. Negyedszázaddal ezelőtt, a burzsoá objektivizmus egyik epigonja, F. Meinecke német történész megpróbálta történelmileg megindokolni az imperialista Németországnak Angliával a Szovjetunió ellen kötött szövetségét és cinikusan ezt írta : »Valljuk be őszintén, hogy a történelem itt politikába csap át és ennek annál inkább így kell lennie, minél közelebbről érint bennünket a kutatás tárgya.«3 És valóban, az imperializmus szakaszában a reakciós burzsoá történetírás egyre inkább olyan történeti koncepciókat dolgoz ki, amelyekkel az uralmára; Károly: A tőke. I. köt. Bpest, 1948. 17. 1. 2 E. A. Freeman: Comparative politic. Six lectures read before the Royal Institution in January and February 1873. London 1873 ; The methods of historical study. London, 1886. 3 F. Meinecke: Geschichte des deutsch-englischen Bündnisproblems 1890—1901. München—Berlin, 1927.