Századok – 1954
Tanulmányok - Jeruszalimszkij; A. Sz.: Kísérletek a mai reakciós történetírásban a német imperializmus rehabilitálására 74
A MAI КЕЛК1 IÓS TÖRTÉNETÍRÁS KÍSÉRLETEI A NÉMET IMPERIALIZMUS REHABILITÁLÁSÁRA 75 mon lévő kizsákmányoló osztályok érdekében igazolni próbálja a reaikció uralmának megerősítésére és az agresszió fokozására irányuló törekvéseket. Németországban a »Pángermán Szövetség« ideológusai olyan koncepciókat gyártottak, hogy az imperialista Németország »Európa szíve«, a németek pedig az egyedüli faj, amely Európában és az egész világon uralkodni hivatott.4 Ezeknek a militarizmus és a reakció, az imperialista agresszió és a háború kultuszát dicsőítő eszméknek igazi embergyűlölő mivolta a fasiszta német történetírásban a hitleri rendszer uralmának idején jutott kifejezésre. Jelenleg Nyugat-Németországban újból felburjánzanak ezek a nézetek. Angliában az imperialista ideológia egyik ősapja a XIX. század végén John Seeley volt. »Anglia expanziója« c. könyve5 máig is a brit gyarmati terjeszkedés bibliája ; »A brit politika fejlődése«6 c. másik munkája pedig a világuralmának megerősítéséért küzdő angol imperializmus agresszív céljainak és sajátos módszereinek apológiája. Az Egyesült Államokban a történetírás terén A. Mahan volt a korai imperialista ideológusok egyike. Felfogását »A tengeri hatalom hatása a történelemre«7 c. könyvében fejti ki, amelynek megírásával Carnegie multimilliomos bízta őt meg. Ezt a koncepciót az Egyesült Államok uralkodó körei még ma is magasztalják, mert alátámasztja az amerikai imperializmus »történelmi missziójá«-t. E szerint az Egyesült Államoknak az a hivatása, hogy uralkodjék az összes tengereken és óceánokon és vezetőszerepet játsszon az egész világon. Seeley és Mahan elgondolásaiban már keletkezésükkor jelentős ellentmondások mutatkoztak : Seeley szerint az »angolszász faj« körében Anglia a vezető politikai erő, Mahan viszont az Amerikai Egyesült Államokat állította az első helyre. Később ez a tendencia még feltűnőbben és élesebben mutatkozott meg ezeknek az országoknak imperialista politikájában és reakciós történetírásában. Seeley és Mahan, az angol, illetve az amerikai imperializmus e régi trubadurjai, a fajelmélet és a világuralom mellett azt a reakciós »eszmét« is felvetették, hogy a történelmi szükségszerűség és politikai célszerűség értelmében a népeknek semilyen befolyást sem szabad gyakorolniok a külpolitikai és diplomáciai kérdések megoldására. Ezzel próbálják megindokolni a titkos diplomáciát, amely tág teret nyit a terjeszkedés, az agresszió és az egész világ békéje elleni összeesküvés megszervezésének sötét üzelmeihez. Éppen azért nincs semmi csodálatos abban, hogy Joseph Chamberlain és Cecil Rhodes — akik V. I. Lenin szerint az angol imperializmus kialakulása befejező szakaszának legtipikusabb képviselői — azonnal felkarolták a John Seeley és angol történetírói iskolája által hirdetett »angol-szász« fajelméletet és a gyarmati terjeszkedés apológiáját ; Theodor Roosevelt, az agresszív amerikai imperializmus egyik legjellegzetesebb képviselője pedig 4 Például: »Alldeutsche Blätter« 1894—1919. E. Hasse: Deutsche Politik. B. I—II. München, 1905—1908; D. Frymann : Wenn ich der Kaiser war. Leipzig, 1912; H. Oncken : Das alte und das neue Mitteleuropa. Historisch-po'itische Betrachtungen über deutsche Bündnispolitik im Zeitalter Bismarcks und im Zeitalter des Weltkrieges. Gotha, 1917.; H. Claas: Gegen den Strom. Stuttgart, 1928 ; Jäck : Deutschland als Herz Europas. Berlin, 1929; Lothar Werner: Der Alldeutsche Verband' 1890—1918. Berlin, 1930. 5 J. R. Seeley: The expansion of England. London, 1921. 6 J. R. Seeley : The growth of British policy. Cambridge, 1922. 7 A. Mahan: The Influence of Sea-Power upon History. London, 1890.
