Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
70 VÍRKOXYI .ÍÖ.4ES nem egy hagyta már el a várost. A város parancsnoka, Czegei Vass György feljegyzi Szilvási Boldi 12 esztendős gyermek »kurucnak állását« : »Méltó feljegyzésre, — folytatja — hogy a mi collégiumunkból és más rendbéli városi gyermekek is 7, 8, 9, 10, 11, 12 esztendős gyermekek szöktek és szöknek ki innét Kólozsvárról a kurucok közé.«17 5 A kolozsvári kurucok sokrétű és színes társadalmi összetétele jellemző egész Erdély kurucságának társadalmi összetételére. 1703 őszének erdélyi kurucai 1704 tavaszára nemcsak számban növekedtek meg, de társadalmi bázisuk is kiszélesedett. A Toroczkaival bejött kuruc katonákon és a törökországi Thököly-csapatokon kívül az erdélyi kuruc csapatok zöme a különböző vidékek felkelt lakosságából és a császáriaktól elszökött katonákból állt. A sereg zömét magyar és román jobbágyok, félszabadok és ármások alkotják, de számukat növelik az egyházi nemesek, városi szegények is.17 6 Ezek az 1703-as kuruc jobbágyok, félszabadok, városi szegények és egyházi nemesek a maguk erős mozgalmával, öntudatlanul vagy tudatos erőszakkal magukhoz hajlították a nemesség zömét és számos főnemest. Az erdélyi kuruc mozgalmak legerősebb bázisa a Székelyföld, ahol egész Erdélyben legelőbb jött létre a különböző társadalmi rétegekhez tartozó székelyek összefogása. A felületes szemlélő számára ez a két tény, a hadi fölény és a széles társadalmi bázis a Rákóczi-szabadságharc erdélyi győzelmét jelentené. Pedig alaposabb szemügyrevétel után meg kell állapítanunk, hogy a kép korántsem olyan kedvező, mint ahogy azt az első áttekintésre láttuk. Kétségtelen, Erdélyben 1704 tavaszára a szabadságharc két hatalmas pillére jött létre: a területek nagyrésze felszabadult és megnyerték a nemességet a szabadságharc számára. A ház még nincs kész, ha már állanak a falak : Erdély sem volt még biztos bástyája a szabadságharcnak. A Rákóczi- és Thököly-katonák között rejtett ellentét lappangott. Ezt az ellentétet a Toroczkairól szállongó szóbeszédek és Orlay gyanús körülmények között bekövetkezett hirtelen halála csak jobban szította.17 7 A hadi regula, a szervezett katonai rendtartás a legkezdetlegesebb állapotban volt. A katonaság állandóan fluktuált az egyik seregből a másikba, vidékről-vidékre, ezeres kapitánytól ezeres kapitányig.17 8 A gazdaságilag tönkrement, a császáriak által pusztasággá égetett és kifosztott Erdélyben a hadak rendszeres ellátása, élelmezése a teljes szervezetlenség miatt csaknem lehetetlen volt. A hadak magukat látták el, a szabad préda bevett gyakorlattá vált, bár minden fegyelmezetlenség ellenére is, még a császári források is elismerik, hogy 175 OL Radvánszky-lt. III. о. XLIII. es. 36, 79. sz. Említésre méltó Rácz István instantiája : »Ennek előtte őt holnapokkal Kolozsvárott létemben értvén meg Nagyságod Istenes intentumát, egyszer is, másszor is kolozsvári katonáimmal kijüvén, már alkalmasson gyűjtöttem Nagyságod hívségére vitézeket.« (Kuruc katonák és hozzátartozói instantiája. Kéziratban). OL. .Prot. Sess. 1701 — 1705. к. 654. 1. ; SzKK. Fol. Hung. 978/182. ; Teleki-napló ápr. 3. 13, 21.; Czegei Vass-napló febr. 13, 19, márc. 1, 28, ápr. 27, 30, máj. 15, 16.; MHHS 35. k. 382, 383, 389, 393, 401, 404. 1.; Vízaknai Briccius György naplója ТЕ II. 96. 1. ; Szakái Ferenc naplója ТЕ. II. 67. 1.; A. R. I. 207, 211. 176 OL Radvánszky-lt. III. о. XLIII. es. 99. sz. 177 Teleki-napló 1704. ápr. 9, 11. ; Czegei Vass-napló ápr. 26. MHHS 35. k. 401. 1. ; A Thököly-hadak tiszteinek levele Rákóczihoz, Gyulafehérvár 1704. V. 11.; OL A Rákócziszabadságharc levéltára. A volt Thököly csapatok erdélyi működésének részletes és kimerítő elemzése nélkül is az adatok arra engednek következtetni, hogy a Rákóczi-és a Thököly-csapatok között erős ellentét volt. 178 Fonáczi Mátyás kapitánysága alatt levő hadak panasza. OL Radvánszky-lt. ; III. о. XLIII. es. 31. sz. ; Kaszás Pál ezerének folyamodványa uo. 35. sz.
