Századok – 1954

Krónika - Gerelyes Ede: „A népi demokratikus országok munkásmozgalmának története” múzeum 725

726 GERELYES EDE A harmadik nagy általános té*iakör : a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása, a kommunista pártok megalakulása. A múzeum bemutatja, mit jelentett a Nagy Októbe'i Szocialista Forradalom a népi demokratikus országok munkásmozgalmának történetében. Az egyes termekben elhelyezett dokumentumok bizonyítják, hogy az •egyes országok proletariátusa tömeggyűléseken, tüntetéseken fejezte ki rokonszenvét a Szovjetállam béketorekvóseivel és tiltakozott az intervenció ellen. Fellendültek a proletariátus forradalmi mozgalmai. Németországban forradalom robbant ki. Lengyelországnak és Csehszlovákiának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adta vissza nemzeti függetlenségét. A volt gyarmati országok történetének dokumentumai is feltárják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vüágtörténelmi jelentőségét. Elsősorban a Kínára vonatkozó anyagok, ahol az 1919. május 4-i'tüntetés döntő fordulatot jelentett ; de ekkor indult meg erőteljesen a nemzeti függetlenségért vívott harc Mongóliában és Koreában is. A munkásmozgalmak történetének új fejezetét nyitja meg a kommunista pártok megalakulása. A termekben elhelyezett dokumentumokból elénk tárul, hogyan erősítették az oroszországi események a forradalmi csoportok harcait a munkásosztály élcsapatának megalakításáért. A Szovjetoroszországban élő hadifoglyok az SzK(b)P segítségével megalakították az első kommunista csoportokat. Röpcédulák, plakátok mutatják a jobboldali szociáldemokrácia ellen, a bolsevikok tapasztalatai alapján vívott küzdelmet. A forradalmi fellendülés, időszakában megalakult kommunista pártok új lendületet adnak a munkásmozgalomnak. Megteremtésük körülményeit széleskörű dokumentáció tárja fel : a bolgár teremben az első kongresszus fényképei, több teremben az első kongresszusok határozatai és a pártok első újságjai. A kapitalizmus ideiglenes stabilizációja korszakának szemléltetése után minden országban a következő általános témakör : a munkásosztály helyzete és harcai a világgazdasági válság idején. A gazdasági válság méretei nem voltak mindenütt azonosak, de a válság egyformán súlyos következményekkel járt ezekben az országokban, mert mindegyik az imperialista nagyhatalmakhoz volt láncolva. Grafikonokkal ábrázoljuk a termelés óriási méretű visszaesését. A kommunista pártok harcba vezették a munkásosztályt a válság forradalmi megoldásáért. Ennek a harcnak egyik kiemelkedő eseménye az 1933 februári grivicai sztrájk volt, amikor a román munkásosztály hősiesen szembeszállt a fasizálódó burzsoázia terrorjával. Minden terem dokumentációja elénk tárja, de különösképpen a német események ismertetése világítja meg, hogyan segítette hatalomra a burzsoázia és a szociáldemokrácia együttműködése a fasizmust. A bolgár és német termekben ismertetjük a lipcsei pert, G. M. Dimitrov hősies magatartását, a fasiszta provokáció vereségét. Minden ország munkásmozgalmának történetében határkövet jelentettek a Komintern VII. Világkongresszusának határozatai : harc az antifasiszta Népfront létrehozásáért, együttes harc a fasizmus ellen. Minden teremben egyik legjelentősebb és kiemelt esemény az egyes népi domokratikus országok felszabadulása. A népi demokratikus országokban a gazdasági, társadalmi és kulturális életben végbement alapvető változások feltétele az volt, hogy ezek a népek, a szovjet nép hősies áldozatai árán, felszabadultak a fasizmus igája alól. Ez nemcsak az európai országokra vonatkozik, hanem Koreára és Kínára is, ahonnan szintén a Szovjet Hadsereg verte ki a német, illetve japán fasiszta csapatokat. A felszabadulást, a Szovjetunió Vörös Hadseregének nagyszerű harcait sok korabeli fényképen és dokumentumon kívül több képzőművészeti alkotás — a berlini, varsói, prágai és bukaresti szovjet hősi emlékművek másolata — szemlélteti. A múzeum anyaga elénk tárja a hatalomra jutott munkásosztály első intézkedéseit: a földosztást, az újjáépítés munkájának megindítását, a demokratikus erők harcát a fasizmus maradványáinak megsemmisítéséért. Általában egy-egy falitábla mutatja be minden teremben ezt a korszakot, amely a munkásosztály egységének megteremtésével, hatalmának megszilárdításával fejeződött be. A következő témakörök a tervgazdálkodásra való áttéréssel, a kultúrforradalmak eredményeivel, az első, illetve második ötéves tervekkel foglalkoznak. Ezek a múzeum történeti felépítésének általános vonásai. Előkészítés közben gondot fordítottunk arra, hogy az egyes országok történelmi fejlődésének, mai helyzetének speciális vonásai ne szoruljanak háttérbe. Ezt még nem minden esetben sikerült elérnünk. Á múzeum továbbfejlesztése során egyik fő feladatunk éppen az, hogy az aktuális eseményekkel való állandó kibővítés mellett minél inkább előtérbe kerüljenek a munkásmozgalmak, nemzeti felszabadító harcok sajátos, egy országra jellemző vonásai.