Századok – 1954
Krónika - Gerelyes Ede: „A népi demokratikus országok munkásmozgalmának története” múzeum 725
»A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK MUNKÁSMOZGALMÁNAK TÖRTÉNETE« MÚZEUM 727 Ez az új múzeum első kísérlet a népi demokratikus országok munkásmozgalmai történetének összefoglaló bemutatására. Egyedül a mi erőnkből, a testvérintézetek segítsége nélkül, ezt a feladatot nem tudtuk volna megoldani. Az új múzeum létrehozásának alapvető feltétele volt a kapcsolatok kiépítése, a meglévő kapcsolatok elmélyítése a népi demokratikus országok Párttörtóneti Intézeteivel és más tudományos intézményeivel. Az egyes termek forgatókönyveit a népi demokratikus országokban addig megjelent feldolgozások és a rendelkezésre álló igen gazdag szovjet irodalom alapján készítettük el. A forgatókönyvek kidolgozásához nagy segítséget nyújtottak a Történettudományi Intézet és az egyetemi népi demokratikus tanszók 'munkatársai is. Az előkészítés idején kint járt a varsói Párttörténeti Intézetnél Intézetünk küldöttsége s az ottani Intézet munkatársaival tartott közös megbeszélésen vitatta meg az általunk készített forgatókönyvet. Az elvtársak akkor rámutattak a periodizáció hibás felépítésére, az anyag elrendezésében lévő aránytalanságokra. Az ottani megbeszélések alapján a lengyel elvtársak összeállították a forgatókönyvet és elküldték a szükséges teljes fénykép- és iratdokumentációt. A prágai Párttörténeti Intézetnél is járt Intézetünk küldöttsége, ahol megvitatták és kijavították a csehszlovák terem forgatókönyvét, a periodizációt és az egyes események értékelését. Az előkészítés alatt Intézetünk munkatársai tanulmányúton voltak a berlini és bukaresti Párttörténeti Intézeteknél is. A román elvtársak összeállították a múzeum teljes anyagát s korszakonként rendezve küldték el nekünk. Ezenkívül még több eredeti tárgyat is rendelkezésünkre bocsátottak. A kialakult kapcsolatok, a múzeum előkészítésének biztosítása mellett, egész Intézetünk munkáját is segítették, így például Intézetünk tudományos munkáját a magyar munkásmozgalom nemzetközi kapcsolatainak feltárása szempontjából. Sok olyan új dokumentum került elő, amelyek bővítik eddigi ismereteinket. Igen nagy értékűek számunkra azok a dokumentumok, amelyek a Magyar Tanácsköztársaság csehszlovákiai, romániai és bulgáriai visszhangját, az ennek hatására kirobbant mozgalmakat bizonyítják. Ezeket a dokumentumokat a múzeum előkészítése kapcsán kutatták fel a csehszlovák, román és bolgár testvérintézetek. Igen jelentős az 1912-es magyarországi forradalmi jellegű megmozdulások lengyelországi hatását bemutató, most felkutatott dokumentum. - • Intézetünk munkatársai a múzeum előkészítése idején kb. 300 olyan eddig nem ismert dokumentumot tártak fel, amelyek az égyes országok munkásmozgalmának magyarországi visszhangját mutatják. Kiemelkedik ezek közül G. M. Dimitrovnak a magyar munkásokhoz 1912-ben küldött, eddig nem ismert levele. Dimitrov, aki szakszervezeti titkár volt abban az időben, ebben a levelében a bolgár munkásosztály helyzetét írta le. Az együttműködés hathatósan segítette az Intézetek munkáját. Egyúttal lerakta az alapjait a további szoros együttműködésnek is. A népi demokratikus országok egymás közötti mély barátságát bizonyítja az a segítség is, amelyet az akkor még harcban álló Koreai Népköztársaság nyújtott nekünk. A koreai Tudományos Akadémia összeállított a múzeum számára egy 250 képből álló sorozatot a munkásmozgalom történetéről. A Vietnami Népköztársaság a francia megszállás elleni harc fényképeit, a pártnak 1945 óta kiadott könyveit küldte el. A Kínai Népköztársaságból is igen sok fényképet, iratot, képzőművészeti alkotást, illetve reprodukciót kaptunk az anyag összeállításához. A múzeum megnyitására meghívtuk a testvérintézetek vezetőit, akik a megnyitás előtti héten bírálataikkal segítettek a múzeum végleges formájának kialakításában. Ennek és az előkészítés idején nyújtott segítségnek köszönhetjük, hogy a múzeum jelentős mértékben hozzájárul népünknek a proletárinternacionalizmus szellemében való neveléséhez. A múzeum megnyitása alkalmából Horváth Márton elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja a múzeum jelentőségét az alábbiakban foglalta össze : »E tíz ország munkásmozgalmának története a népek szabadságharcának s a néppel összeforrott kommunista pártoknak a legyőzhetetlenségéről beszél. A népi demokráciák országai, élükön a Szovjetunióval, testvéri egységben és szövetségben összeforrva az elnyomott népekhez fűződő testvéri szolidaritással visszaverik és legyőzik az imperializmus minden háborús provokációját. A bóketábor országaiban a világ minden népeinek minden reménysége, az emberi haladás lebírhatatlan ereje testesül meg. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet érdeme, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét és a népi demokráciák munkásmozgalmának történetét bemutató múzeumokkal hozzájárul népünk öntudatának emeléséhez, a nemzetközi szolidaritás fejlesztéséhez.«