Századok – 1954

Krónika - A történészfront hírei 715

718 KRÖX1KA 1. Incze Miklós—Petőcz Pál : »A dolgozó parasztság helyzete az ellenforradalmi rendszerben« c. népszerű munkája — nagyrészt eddig feltáratlan adatok alapján — foglalkozik a dolgozó parasztságnak hazai ós külföldi tőke által történt kizsákmányolásával, a parasztság rétegeinek helyzetével, a magyar mezőgazdasági munkások állandómunkanélküliségével, a munkabérek és árak alakulásával. Megvilágítja a szegényparasztság nyomorát és a középparasztság elszegényedését a Horthy-fasizmus idején. 2. Pamlényi Ervin : »Horváth Mihály« c. tanulmánya á múlt századi haladó történetíró, államférfi és főpap életrajzát nyújtja. A munka egyúttal adatokat szolgáltat a magyar historiográfia múltszázadi történetéhez. 3. Október végén jelent meg Makkai László : »A felsőtiszavidéki parasztfelkelés (1631—32)« c. népszerű munkája, amely a történetírásban eddig Császár Péter felkelése néven emlegetett, részleteiben nem ismert nagy parasztfelkelésnek nagyrészt ismeretlen levéltári adatokon alapuló leírása. 4. Ugyancsak Ï954 októberében jelent meg Wellmann Imre : »Tessedik Sámuel« c. népszerű munkája. A mű Tessedik Sámuel életének, tevékenységének, legfőbb törekvésének : a paraszti nép anyagi és szellemi felemelésének részletes ismertetésén túlmenően foglalkozik a felvilágosodás nézeteivel, a XVIII. századvégi Magyarország mezőgazdaságának és jobbágyságának a helyzetével. * A történészek kutató és oktató munkáját nagymértékben elősegítik a Pártfőiskolán elhangzott, majd a Munkásmozgalmi Intézet közreműködésével sajtó alá rendezett és nyomtatásban megjelent magyar párttörténeti előadások. Az előadások feldolgozását, a magyar párttörténet megismerését szolgálja az egyes előadások periódizációjának megfelelően összeállított »Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához«. című sorozat. Az öt kötetre tervezett sorozatból eddig három jelent meg. Az első az 1848-tól 1917-ig terjedő időszak dokumentumait tartalmazza, a második az 1917— 1919-es évek anyagával foglalkozik. A harmadik, a Horthy-fasizmus első tíz évének dokumentumaiból közöl anyagot. Az 1929—39-es időszakkal foglalkozó és a második világháború dokumentumait tartalmazó kötetek pedig 1955-ben jelennek meg. A sorozat anyaga lényegében a Magyar Munkásmozgalom Története Válogatott Dokumentumai c. kiadványsorozat kutatásainál feltárt anyagon alapszik. * A Magyar Munkásmozgalmi Intézet tudományos alosztályának főmunkája a már említett Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai c. sorozat. A kutatások során feltárt anyag bősége, a felmerült problémák sokrétűsége szükségessé tetté, hogy az Intézet az eredetileg tíz kötetre tervezett sorozatot tizennégy kötetre bővítse. E változtatások következtében az 1917-ig terjedő korszakkal nem három, hanem négy dokumentumkötet foglalkozik : I. A magyar munkásmozgalom kialakulása (1848— 1890) (megjelent 1951-ben). II. A magyar munkásmozgalom az imperializmusra való átmenet időszakában (1890—1900). (Ez a kötet 1954 tavaszán hagyta el a nyomdát). Az 1917 előtti korszakból hamarosan elkészül az 1900—1907-ig terjedő éveket magában foglaló harmadik kötet. Az egy kötetre tervezett dokumentációs anyag helyett két kötet tárgyalja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására fellendülő magyar munkásmozgalmat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatásával, a magyar polgári demokratikus forradalommal, a KP megalakulásával és a proletárdiktatúráért folytatott harcával foglalkozik az egyik kötet, míg a másik a Tanácsköztársaság kérdéseit öleli fel. Az 1917. november 7—1919. március 21-ig terjedő kötet szerkesztői munkálatai hamarosan befejeződnek. A Levéltárak Országos Központja kiadásában legújabban két szovjet és egy keletnémet levéltári szakmunka jelent meg magyar fordításban; Mind a három joggal tarthat számot a levéltárosok szűkebb körén kívül a történészek érdeklődésére is. Az első K. G. Mityajev: A levéltárügy elmélete és gyakorlata (Moszkva, 1946. 233 1.) című műve a szovjet történész levéltárosok képzésére szánt egyetemi tankönyv. A hozzánkjutott szovjet levéltári szakmunkák közül ez az első, amely összefüggően ismerteti az alapvető levéltári munkákat és képet ad a szovjet levéltáraknak az anyaggal kapcsolatos sokrétű tevékenységéről. Az általános irattant tárgyaló első rész a forradalom előtti és utáni Oroszország-