Századok – 1954

Krónika - A történészfront hírei 715

KRÖ-NIKA 719 ban előforduló (főleg újkori) iratfajtákat ismerteti, továbbá — ügyvitelükkel együtt —azokat "a szerveket, amelyeknek működése során az említett iratfajták létrejöttek. A második rész főleg rendezési és selejtezési kérdésekkel foglalkozik. A harmadik rész a leltározási munkáról, az ismertető leltárról és a levéltárakban készített különféle, a kutatást megkönnyítő segédletekről szól, a negyedik rész pedig arról, hogy milyen sokoldalúan használják fel a levéltári anyagot a Szovjetunióban. Törtónészkutatók és kiadványkészítők számára különösen az első és negyedik rész tanulmányozása hasznos.. Jórészt hasonló kérdésekkel foglalkozik a második lefordított mű, O.A. Knyazev : A levéltári munka elmélete és technikája (Leningrád, 1935. 88 1.) c. könyve, amely azonban a szovjet levéltárak fejlődósének korábbi állapotát tükrözi. Knyazev művének »Levéltári terminológia« e. első fejezete a levéltári szakirodalom sokat vitatott terminus-technicusainak magyarázatát tartalmazza, egyik melléklete pedig a XIX—XX. századi iratok publikációjának szabályzatát. A harmadik munka Heinrich Otto Meisner: Újkori oklevél- és irattan (Leipzig, 1952. 248 1.) с. könyvének legújabb bővített kiadása. Főleg а XVII—XVIII. századi porosz hatósági irattermeléssel foglalkozik, de helyenként átnyúlik а XIX. századra is. A levéltárosoknak bő felvilágosítást nyújt a nálunk is. használatos iratfajtákkal kapcsolatban. A történészek figyelmét felhívja a korszak forrásanyagának gazdagságára és sokféleségére. Az újkori hivatalos ügyintézés valamennyi fontos produktumát megemlíti és nem szorítkozik csupán az iratfajták ismertetésére, hanem azokat részleteikben is elemzi, kitérve külső ismertető jeleikre is. Tüzetesen tárgyalja az iratok keletkezésének körülményeit és beszámol az elkészítésükben résztvevő hivatalokról és funkcionáriusokról. * A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságának szerkesztésében megjelent Intercisa (Dunapentele—Sztálinváros) története a római korban (I. kötet. Archaeologia Hungarica új folyam XXXIII. k.). A díszes, közel száz tablós kiadvány Inter -cisáról, mint táborról ós lakótelepről, temetőiről, késő rómaikori népességének embertani vázlatáról, pénzforgalmáról, kőemlékeiről, epigráfiájáról és görög nyelvű sírfeliratairól ad pontos és részletes képet, * A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának és a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának folyóirata a »Szovjetszkoje Goszudarsztvo i Pravo« 1954. VI. száma К. I. Ivanov ismertetését és bírálatát közli Rákos Ferenc : »Állam és alkotmány a Magyar Tanácsköztársaságban« c. művéről. К. I. Ivanov hangsúlyozza, hogy e mű jelentős tudományos értéket képvisel, mivel ez a Magyar Tanácsköztársaság államalkotásának feldolgozására irányuló első tudományos kísérlet. Elismerő hangon nyilatkozik a szerző értékes anyaggyűjtéséről, általánosításairól, marxista elemző módszeréről, amelyek lehetővé teszik, hogy az olvasók megközelítően teljes képet alkothassanak maguknak azokról a rendszabályokról, amelyeket Magyarország állami és társadalmi átalakulása terén 1919-ben megvalósítottak. A munka hiányosságaként említi, hogy a szerző kevés figyelmet fordít a tanácsok, a központi állami szervek gyakorlati tevékenységére. VIDÉKI CSOPORTOK HÍREI A Magyar Történelmi Társulat 1954. április 27-én alakította meg Pécs székhellyel Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyékre kiterjedő hatáskörrel Déldunántúli Csoportját. A Csoport alakuló ülésén, amelyet Pécsett a városi tanács nagytermében rendeztek, Hanák Péter, a történettudomány kandidátusa tartott előadást »Az 1905-i orosz forradalom hatása Magyarországon« címmel, majd Mórey Klára, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa »Dunántúli arató- és cselódsztrájkok 1905-ben« című korreferátuma hangzott el. Ezután a Csoport tagjai megválasztották a vezetőséget, megtárgyalták és jóváhagyták az 1954. évi munkatervet. A vezetőség tagjai : elnök : Babies András, a történettudomány kandidátusa ; ü. v. alelnök : Vas Károly, a Pécsi Állami Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára ; alelnökök : Dombay János, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója és Vörös Márton, a Pécsi Állami Levéltár vezetője ; titkár : Mérey Klára, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa ; szervező : Ruzsás Lajos, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa ; propagandista : Dénes Béla, a Pécsi Állami Pedagógiai Főiskola adjunktusa; pedagógus felelős és gondnok: Szilágyi Béla, a pécsi Nagy Lajos gimnázium tanára ; ifjúsági felelős : Székely Zsófia pedagógiai főiskolai hallgató.